Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam I. - 37. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1874)
IX. A világi hatalom eredete s az ugyanez ellen való ellenállási jog
448 hozza be, a nép ellenállásra és ennek megboszulására fel van jogosítva. Egyenesen ellene nyilatkoztak ép úgy II. Fülöp spanyol királynak mint megholt neje angol Máriának. Franciaországban a a hugenották vallásháborúikra határozott jóváhagyást nyertek prédikátoraiktól. Beza Theodor Írja: a Yaloisk ellen oly szellemmel kell küzdeni, mint Gedeon a Madianiták, vagy mint macha- beusi .Tudás2 3) Antiochus, Nicanor a pogányok ellen;4) a Parisban 1562-ben tartott prédikátori gyűlés arra int, ép úgy mint a milánói, St. Jean des Angesi Orleansban, hol 60 pásztor jelent meg. Emellett vallásos indokok kerültek szőnyegre s a fegyverviselés a király és papok ellen határozatba ment.6) Jurieu, a hires prédikátor5), ki minden hatalmat a néptől származtatott, még 1689-ben egy pásztor-iratban azon tannal áll elő, hogy a királyok felelősek legyenek a népnek a rájuk ruházott független és roszul gyakorolt hatalomról, melyet azoktól, hogy ha a közjóiét és a vallás érdekei kivánják újra megvonni és másoknak adni lehessen6). Ha ellenkezőleg itt-ott, és később mindig gyakrabban, nyilatkozatok jelentek meg a királyi hatalom érdekében vagy mi több a vak engedelmesség kedvezésére7), úgy ez többnyire tel2) Beza Th. ep. 37. 49. ap. Keller de regicidio p. 80. s) Beza Hist. L. YI. Castelnau Mémoires L. Ili Jac. Aug. Thuanus [de Thon.] Hist, sui temporis t III. L. 30. p. 278. 280. ed. Páris. 1606. Davila Istor. civili di Francia L. IV Synodes nation des églises reformées de France t. 7. 43. seq. 4) Jurieu [ap. Barante Questions constitutionelles 1849. ch. 1) 11 faut quil y ait dans la société une certaine autorité, qui n’ait pas besoin d’avoir raison prur valider sesastes. Orcette autonité n’ est que daus le peuple. E) que les Bois ne sont que depositaires de la souveraineté, qu’ ils sont justiciables du peuple pour ia mauvaise administration de ec dépôt, lorsque le bien pulié et l'intérêt de la Religion le veulent ainsi, et de leconfier à qui bon lui semble. Cf. Traité de l’église chap. 21. 6) Synodes nat. des églises réformées de France t. H. p. 106. ch. 4. 24. 1600-ban a londoni zsinaton monda Daílte : Első és legnagyobbszerü cikkelye a reform, hitnek : que les Rois ont une autorité souveraine sur toutes de per- connes sans excepter ancun de ses sujets ... et qu’il n’y a pas d’ autorité médiate entre la leur et celle de in toute-puissance de Dieu ; a királyi hatalom függetleu az egyházitól és semmi nincs jogosítva ellenállni. Ferrand prédikátor 1637-ben Alençon-nak így nyilatkozik : que l’autorité royale n’ est pas d’institution humaine, que la puissance du Roi vientimmediatement de la puissance de Dieu. V. Ö. Bianchi t. I. L. 1. §. 6. n. 1 seq. p. 49. seq. Amtárre
