Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam I. - 37. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1874)

V. A pápák s a hűbérországok

239

tételre kész királyt vissza nem fogadja, akkor gáncsolást érdemelne és zsarnokilag viselte volna magát ; az egyházi fenyítékek célja ugyanis a vétkes javulása; ha ezek sem eredményezték a kívánt sikert, akkor a feloldás a hüségeskü alól és a letevés vagy jobban mondva a hatalom felfüggesztése volt a végső eszköz. Ha a fenyítékek célja el volt érve, akkor ezek minden következményeikkel együtt megszűntek. így érté ezt maga III. Ince, ki a fenyíték után Jánosnak megadta a királyi címet19) s célját világosan ki is fejezte.20) Teljesen igaza volt Rankénak, midőn igy szólt : „Amint a pápa hübérúrnak elismertetett, nemcsak az ellenségeskedésnek kellett megszűnnie, hanem még kötelességében állott az országot oltalmába fogadni.“21) Franciaországban is tudták, hogy a pápa Fülöp Ágost királytól elvárja, miszerint János birtoka csak azon esetre marad állandóan birtokában, ha ez makacs marad. 22) Ha Ince foltétien meghatalmazást adott volna neki, akkor föl kellene tennünk, hogy az angol egyház jóléte és b'ztos fenállása nem volt érdekében. A felajánlott hűbéruraság, melyet ideiglenesen már II. Henrik is kimondott23), segélyt nyújtott a pápának arra nézve, hogy az egyházat és alattvalókat a nehéz elnyomatások ellen védje; s ez is — eltekintve az adótól — alig volt észrevehető. 24) Később II. Eduárd is a pápa hűbéresének vallotta magát, 25) mig Richárd a hűbéri függést megtagadta. 26)

19) L. XV. ep 234. p. 772. seq.

*°) Szintúgy 1215. aug. 15-ről kelt levelében. A pápa levelei megcáfolják Páris tudósításait, hogy János letette a hüségesküt : juxta quod Romae fuerat sentantiatum.

21) Engl. Gesch. I, 66. 1.

22) Rigord. [tulajdoukép folytatója Brito Vilmos) Gess. Phil. Aug- a 1213 : Causa, quae Philippum regem magnanimum moverat ad hoc, ut vellet in Angliám transfretare, fuit, ut episcopos, qui diu a sedibus suis ejecti in regno suo exulabant, suis ecclesiis restitueret, ut divinum servitium, quod jam per septennium in tota Anglia cessaverat, faceret renovari, et ut ipsum regem Joannem . . . vel poenae condignae subjiceret vel a reguo prorsus expellens secundum agnominis sui interpretationem omnino efficeret sine terra.

**) Ez következőleg irt III. Sándorhoz : Vestrae jurisdictionis est regnum Angliáé et quantum ad feudatorii juris obligationem vobis dumtaxat obnoxius teneor et adstringor. Baron, a. 1173. n. 10.

**) Thomassin. 1. c. c. 32. n. 5.

Eduardi II. diplom. ap. Raynald. a. 1316 n. 24.

26) Richard. II. in 16. Rich. III. c. 5. Bruns Ecoles. Can. s v. Supremacy.