Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam I. - 37. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1874)
IV. A pápák és a német-római császárok
161 ellen és határozottan úgy nyilatkozott, hogy ő a regnumot és az imperiumot Istentől egyedül a fejedelmek választásának közvetítésével nyerte.2) Németország püspökeit a maga részére vonni iparkodott, kik közöl többen az ő szellemében Írtak is a pápához. Független hatalmi méltóságát a laterani templomban levő festmények körirata is sértette.3) Frigyesnek ugyan később a pápa felvilágosításával be kellett érnie, ki a „beneficium“ szót nem hűbérjogi értelemben vette ; 4) azonban tartós kiengesztelődés nem jöhetett létre, és a császár nemsokára újabb okot adott a pápának panaszokra a püspökségek önkényes betöltése által úgy, mint a császári fönhatósági jog fölött hozott roncali határozmányok és az igen kiterjesztett regaliák által. Minden lehető panaszszal áll- ván elő a pápa követeléseit figyelemre sem méltatta, a pápai követeket pedig magához sem bocsátá. 5) Leveleiben minden szokás ellen tiltakozván a neki tanúsítandó tiszteletet a pápáé fölé helyezte. (i) IY. Adorján halála előtt kevés hónappal 1159. junius 24-én fölötte komoly intelmet menesztett hozzá 7) és csakis közbejött halála akadályozta meg, hogy a császárt egyházi átokkal nem sújtotta. 9. A bibornokok többsége által választott III. Sándor ellenében Octavián lépett föl mint ellenpápa IV. Győző név alatt, kit a császár hatalmasan pártfogolt, mert benne alkalmas eszközre vélt találni. Hasztalan figyelmeztették Sándornak jogukban megsértett választói a császárt védnöki kötelességére1) ; ez 1159. október havára Páviába „egyetemes zsinatot“ hirdetett a viszály el_________ t 2) Radev. I 10. Pertz Leg. II. 105. 3) Radev. I. 15. 16. Würdtwein Nova subsid. diplom. XIII. 33. Bossuet 1. c. c. 9. p- 352. • /) Rádev. I. 22. Mansi 1. c. p. 793. J. n. 7036. p. 672. 6) V. ö. Döllinger Lehrbuch d. K. G. II. 173. stb. 1. Bossuet ellen t. I. L. III. c. 18. 312. seq. 1. Bianchi t. II. L. Y. §. 13. n. 6. seq. p. 344. seq. 8) Már I. Miklós megdorgálta e miatt 865-ben az egyik britt királyt. Mansi XV. 471. J. n. 2118. p. 248. 7) Resipisce igitur, resipisce, tibi consulimus, quia cum a nobis consecrationem et coronam merueris, dum inconcessa captas, ne concessa perdas, tuae nobilitati timemus. Mansi XXL 796. J. n. 7121. p. 677. *) Qualiter ex imperialis officio dignitatis [S. R. Ecclesiam] protegere debeatis modis omnibus ac tueri. Radev. II. 23. Migne PP. lat. t CC. p. 62. A katli. egyh. és kér. állam. Dr. llergenrőtlier j. n