Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam I. - 37. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1874)
III. VII. Gergely pápa
131 jék n), végre olyannak tekinti azt, mint a mely — miután az isteni dolgoknak elébe van téve —* szükségképen valami magasabb rendeltéssel bir.la) Közte és Gergely közt ellenmondás nem észlelhető. 15. Azt szokták továbbá hangsúlyozni, hogy VII. Gergely fellépésében nem volt igazságos; mert ..a mit Henrikben szigorúan mert büntetni, azt Vilmosban megboszulni nem merte.“ Erre azt jegyezzük meg. miszerént kétséget nem szenved, hogy a pápa ezen királyt hosszú időn át hű frigyesének tartotta újítási törekvéseiben, mint a rouen-i zsinat 1074. ezen irányban Nor- mandiára nézve csakugyan működött is ; hogy továbbá róla sokáig legjobb véleményben volt és hogy Vilmost semmikép sem lehetett az ellenpápa részére megnyerni. J) Gergely a római egyház legdrágább és egyetlen fiának nevezte őt, ki a szeretetteljes fiúnak érzelmeivel bir, ki minden más fejedelem fölött kitűnik. a) Hosszú időn át nem volt pontosan értesítve a távolfekvő sziget viszonyai felől, többi között arról sem, hogy Vilmos a püspököket római utjokban gátolta, miről Gergely 1077. panaszkodott is. 3) Ez időtől kezdve gyakori intőiratokat 4) bocsátott közre s Maliid királynőt is megnyerni igyekezett. 5) Piei Hago ezeket irá követjének 6) : „Jóllehet Angolország királya bizonyos ügyekben nem oly vallásos, mint mi kívánjuk, mégis sokkal becsületesebbnek és jobbnak mutatkozik más királyoknál, a mennyiben Isten templomait sem nem pusztítj.i, sem el nem adja, alattvalóinak a békét és igazságot biztosítani igyekszik, az apostoli szék ellen Kr. keresztjének ellenségei által neki felajánlott szerződésre senkivel sem lépett, a papokat nejeik elbocsátáséi a s a világiakat a tizedek kiadására kényszerítette.“ Ezért az irányában tanúsított u) Dam. Opusc. IV. [Migne CXLV. p. 71]. **) Dam. L. VII. ep. 3. ad Henric. p. 121. *) Mansi XX. 113. seq. 306. 398. 2) L. I. ep. 31. ad Lanfranc. Cantuar. 1073. p. 314. ; ep.70. ad Régem Angi. a. 1074. p. 344. seq. : Inter reges te solum habemus, quem prae aliis diligere suprascripta credimus. s) L. VI. ep. 30. p. 535. ad Lanfranc. 4) L. TU. ep. 23, 25. p. 566. 568. seq. 5) Ii. VII. ep. 26. p. 569. “) L. IX. ep. 5. p. 610. 9 *