Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam I. - 37. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1874)
III. VII. Gergely pápa
129 alkalmat keres, hogy Krisztus jegyesét fogságba hurcolja és az Ur szenvedéseinek titkát gonosz merénylettel megsemmisítse; Mert az ilyen arra törekszik, hogy az egyházat, melyet Üdvözítőnk saját vérével váltott és teljes szabadsággal ajándékozott meg, királyi jogainak megsértésével szolgává tegye. 3) Mennyivel előnyösebb lenne pedig rá nézve, ha urának ismerné azt el, ha istenfélő fejedelmek példájára tiszteletet s engedelmességet tanúsítana iránta ! De ő annyira kiterjesztette már vakmerőségét, hogy az egyházak fejét, a római egyházat saját birtokának mondja és a népek úra fölött földi jogát bitorolja. Ezt tenni megtiltotta az, ki az egyházat kiválólag Péter apostolra bizta.“ VII. Gergely szüntelen szemei előtt tartotta az atyák és a régibb hagyomány eszméit ; nem az elvek újak, melyeket ő felállított, hanem azoknak alkalmazása ; a tény volt az, mi némelyeknél oly nagy bámulatot idézett elő.4) 14. Szokás még azon ellenvetést tenni, hogy Damiáni Péter bibornok, VII. Gergely barátja, ezzel ellentétben még az egyház és világi hatalom egyetértéséről, nem pedig ez utóbbinak az előbbi alatti alárendeltségéről beszél, és nem mindkét kardot, hanem csak a szellemit tulajdonítja az egyháznak. Ez ellen meg kell jegyeznünk, hogy 1. a középkor fölfogása szerént a két hatalomnak egyetértése korántsem zárja ki még az államnak az egyház alá való rendeltségét, mint azt másutt tüzetesebben fogjuk kimutatni; hogy 2. VII. Gergely is mindkét hatalom ezen egyetértéséről gyakran beszélt, s elvileg ezt leginkább sürgette ;]) hogy 3. e pápa rendesen csak az egyik a szellemi kardról, — Péter kards) Ecclesiam quippe, quam .. Salvator noster voluit esse liberam, hanc isle potestatis regiae iura transcendens facere conatur ancillam. *) Otto Fris. Chron. VI. 35. De gest. Frid. I. L. I. c. t. *) Ij. I. ep. 75. p. 348. ad Philipp. Reg. : cum virtus Christianorum prin- cipum in eiusdem regis (Cliristi) castris ad custodiam Christianae militiae no- biscum convenire debeat. L. I. ep. 19. ad Rudolph. Duc. : sicut duobus oculis humanum corpus temporali lumine regitur, ita his duabus dignitatibus [Sacerd. et Imp.) in pura religione concordantibus corpus Ecclesiae spirituali lumine regi et illuminari probatur. L. IX. ep. ‘28. ad univ. fidei, p. 628. : quam pacem [inter pontificatum et regnum] opitulante Domino, sicut Christiana devotio cupit et postulat, in eodem Concilio instaurare et confirmare optamus. A kath. egyh. és kér. állam. Dr. Hergenrőther J. 9
