Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam I. - 37. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1874)

III. VII. Gergely pápa

123 nagy számmal egybegyűltek Krisztus a mindenható Isten fia és az ő apó tola Péter ellen, hogy kiforgassák a keresztény val­lást és eretneki fonákságot terjeszszenek. Hanem Isten kegyelmé­ből azokat, kik az Úrban bíznak, semmi rettentés, semmi rábe­szélés, semmi földi méltóság Ígérete által sem fogják istentelen- ségökre csábítani. Egyedül azért esküdtek össsze ellenünk, mert a szentegyház veszedelmét nem akartuk szó nélkül hagyni, és ellenszegültünk azoknak, kik Krisztus jegyesét nem tartják szé­gyennek rabságba sûlyeszteni. A legszegényebb asszonynak is mindenütt meg van engedve, hogy hazája törvényei és sa­ját választása szerént törvényesen kelhessen össze valamely fér­fival, de az anyaszentegyháznak, mely Isten jegyese és a mi anyánk, az istentelenek akarata és utálatos szokása szerént tilos az isteni törvény és saját akarata folytán jegyeséhez e földön tör­vényesen ragaszkodnia! Mi nem tűrhetjük, hogy az anyaszentegy- ház fiai eretnekeknek, házasságtörőknek és támadóknak legyenek mint atyáiknak alávetve és általok a házasságtörés gyalázatával megbélyegezve.“ 2) Gergely jól tudta, mennyi ellenséget szerzett magának az igazság körüli buzgalma által 3;) érezte egész súlyát a ránehezedő tehernek amennyiben oly kevés támogatást talált,4) minthogy majd mindenki „a magáét kereste és nem azt, a mi Jé • zus Krisztusé“ 5 6) „Kekünk nincs szabadságunkban“ igy ir ő,tí) „valamely személy iránti tekintetből Isten törvényét mellőznünk vagy az igaz útról az emberek kedvéért letérnünk, mert az Após • tol mondja: „Ha az embereknek tetszeném, Krisztus szolgája nem volnék.“ (A gal. 1, 10.) A papok mérsékletlensége, a szentség­árulás és a világiak fölruházványa ellen, 7) mik akkor az egy­2) P. II. ep. 04. p. 708 Mansi XX. 628. 3) L. IX. ep. 2. p. 604. 4) L. VII. ep. 8 ad monach Cluniae p. 552 : Nos quoque tanti culmi­nis onus, quod ultra vires est, sustinentes, eiusmodi solatio sublato cum nemi­nem aut vix paucos suffragatores similes inveniamus, quanto mentis angore ten amur, liquido quidem potestis et ipsi perpendere. 5) L. I. ep. 9. ad Gotofr. duc; ep. 42 ad Sicard. Apui p. 3'2. t. 6) L. I. ep. 9. ad Gotofr. p. 201. t. ’) A fölruházványokról v. o. Petra Vince bibornok Comment, in Constit. apóst. Bull. Tenet. 1741 f. t. 1 Const. Callisti II. Sect. I. p. 235. seq. és Hum­bert bibor, advers. Simon. [Marténe Thés. nov. anecd. t. V.] E fölruliázványt némelyek szakadárnak mások eretnekinek is tartották. [Ivó Carnot ep. 235. 238-

Next

/
Thumbnails
Contents