Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam I. - 37. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1874)

II. A világi fejedelem és a szentszék

92

tóttá őt atyai szeretettről és Franciaország iránti jóakaratáról,4 5 *) kifejtette előtte az Ingeburge elbocsátása által elkövetett igazságtalanságot és értésére adta, hogy ha fia, Lajos (kit az 1190. márc. 13-án kimúlt Izabella szült) elhalna, azon veszélybe juthatna, hogy nem lenne törvényes fia, mivel az Ágnessel való viszonyból eredő magzatok törvénytelenek.") A pápa 1198. szept. havában Péter bibornokot küldte ki, hogy az előbbi intelmeket ismételje és konokság esetében egyházi tilalommal fenye- getödzék.8) A királyhoz intézett újabb leveleiben óvatosan és atyailag ismétlé szemrehányásait.7) Megdicsérvén a követ fáradozásait a Francia- és Angolország között visszaállítandó fegyver- szünetre nézve,8) egyszersmind megbizta az előbbi ország püspökeit és apátait9), hogy bírják a királyt ágyasa elbocsátására és neje elismerésére ; azonban nem titkolván előttök. mily terhére esik e fejedelem ellen föllépni, egyszersmind kilelentette, hogy kötelességének bármily tekintetben szigorúan meg akar felelni, kivált miután a király rósz példája más kormányzókat is. mint a cseh herceget,I0) arra csábitott, hogy a házasság szentségét hasonlóan megszegjék, és intette őket, hogy a követétől kiadandó határozatnak engedelmeskedjenek.

11. Ezalatt Péter bibornok hiába feszítette meg erejét, hogy a királyt merani Ágnessel kötött tiltott szövetkezésének fölbontá- tára bírja; miért 1199 decemb. 6-án a dijoni .nagygyűlést hívta egybe, mely hétnapi tanácskozása alatt a kihirdetendő egyházi tilalommal foglalkozott. Ennek meggátlására a király követei által magához a pápához fölebbezett ; ezáltal azonban a pápai követ nem hagyta magát tévútra vezettetni és 1200. január 14. Vienneben egy-újabb gyűlésen amannak nevében a titalmat valóban kimondta,

4) Innoc. III. L. I. ep. 171. p. 148.

5) Innoc. L. I. ep. 4. acl. Paris. Ep. p. 3—5.

8) még pedig ita quod praeter baptisma parvulorum et poenitentias mo- rientium nullum divinum ofticium celebretur, a mint a követhez irt levélben van L. I ep. 347. p. 320. 321 V. ö. ep. 345. 343. p. 319. seq.

’) L. I. ep. 348. 355. p. 321. 329.

•) L. II. ep. 23. p. 552 ; ep. 24. ad. Phil. Reg. p. 533.

“) L. II. ep. 197. p. 745. seq.

10) Ez több, mint 20 éves házas élet után elvált nejétől, meisseni Adéltól és Konstantiát, a magyar király nővérét vette feleségül. Ince 1199. a mag- deburgi érsek- és két apátra bízta a vizsgálatot. L. II. ep. 188. p. 737.