Leroy Lajos abbé: A történelem katholikus bölcsészete vagy a nemzetek Krisztusért és egyházért. 2. kötet - 36. évfolyam (Pest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1873)
Görögország
men tanítványa, kik irataikban kimutatják a tökély mily fokáig fejleszté a szent irodalmat a régiek szép rodalmának s a biblia liasonlíthatlan szépségeinek együttes tanulmányozása. Az egyház amaz időben megszűnvén vádiratait a hitetlen császárok elé nyújtani, erőit a pogány tanok által ápolt pogányság és a bölcsészeti tanok alapján keletkezett eretnekség kettős támadása ellen egyesíti. Kelemen, ki ügyes tanítójának vezérlete alatt a látnoki és apostoli iratok mezején minden virágot egybegyüjtött, és kinek páratlan tudománya a görög tudományok mindennemű szépségeit magába öleié, a hittanok magyarázatánál kifejtett megragadó ékesszólásával magára vonja a pogányok tiszteletét és bámulatát; látogatják iskoláját és legtöbben mint keresztények hagyják el azt. ’) Origenes a szent iratok terjedelmes ismeretén kívül a platói bölcsészeiben és a széptudományokban is otthonos lévén, szavának csábitó kelletne által annyira leköti a közönség figyelmét, hogy fiatal hallgatóit több Ízben észrevétlenül körülfogják az üldöző katonák, őket a vérpadra viendők ; máskor pedig előadásairól önkényt sietnek oda s) E hires nevek után fölhozhatnék még jeruzsálemi sz. Sándort, egyikét az irodalmi jelességekben oly gazdag század legtudósabb férfiainak. Anatoliust, kinek mély gon- dolkozástani ismeretei folytán Alexandriában Arisztides székét ajánlók föl a sétálva tanítók (peripatetikusok), Dioni- siust, kit mint kitűnő szónokot, az egyháznak ajándékozott iratainak megbecsülhetlen kincséért, a keresztények a dicsteljes „nagy“ nevezettel tisztelték meg. Felemlithetnők még csodatevő sz. Gergelyt, ki Origenes vezetése alatt Cesareá- ban az ókori költők s Írókból menthető minden jót s hasznosat igyekszik elsajátítani, miközben mestere az írást is megismerteti vele : e kettős tanulmány nyomai kitűnnek irataiban is ;3) azonkívül szent Pamfilt. kit a pogány tudományokban elsajátított müizlés ösztönzött a keresztény iro- *) *) Möhler, Patrologie 3. it. *) Özséb, Egyháztörténet VI. k. 2, 3, 4, f s) U. o. VI. k. 46. f. VII. k. 32. f. — Möhler, Patrologie, 3 R. — 61 —
