Leroy Lajos abbé: A történelem katholikus bölcsészete vagy a nemzetek Krisztusért és egyházért. 2. kötet - 36. évfolyam (Pest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1873)
Perzsia
fordulván tisztelve csudálja vala a csillag-isten lenyugtát, mely sugaraival elbűvöld őt és élénk képzeletét; máskor kelet szép égive alatt, királyi méltóságának föltüntetése végett néhány lépcsőn állva s az íjra, hatalmának jelvényére támaszkodva a Tűz oltára előtt állott, fölajánlandó imádását a tiszta elemnek. Mily csudálatos volt Persepolis fekvése és mily méltó arra. hogy Perzsia hatalmas királyainak székhelye legyen! De palotájok is ragyogó nagyszerűséggel dicsekedett. Csak ami ez ősi földet megrendítő, s előhaladt polgárosodását tönkre tevő pusztítások után fönmaradt : elég arra, hogy magunknak róla kellő fogalmat alkothassunk. A már említett hegy- ágazatok közti lejtős hegyoldalon a művészet és természet egy mérhetlen fonsíkot majdnem vízszintessé simított. Itt, több egymástól elkülönzott és különböző magasságú (lombozatokon hevernek a porban, vagy állnak ez épület-csoportnak még mindig nagyszerű romjai. *) A fehér márvány lépcsők figyelemre méltó faragványai, a lépcső-párkányzat bámulatos sokaságu történeti alakokkal vagy jelenetekkel, a nagyszerű dombormű faragványokkal ékített, óriási tömegekből alkotott roppant oszlopcsarnokok, a remek húsz meter magas oszlopsorok, egy épületmaradvány és az oszloptalapzatok, melyeken a fejedelmek győzelmei vésvék ki, továbbá a birodalom évkönyvei föltárják a perzsa művészet modorát, árnyalatait és tökélyét s emlékünkbe hozzák a már nem létező birodalom nagyságát. 2) Oszlop-darabok, oszlop-fők, párkányzatok, ékalaku betűkkel beirt márványlapok borítják a körülfekvő mezőt, tudtára adván a látogatónak, hogy itt egy hatalmas állam székhelye, a nagy városok vetélytársa, kelet úrnője Persopolis állott, mely hajóival elfödte a tengert, seregeivel elárasztá ') Annales de philosophie chrétienne. Études critiques sur les antiquités assyriennes, XLII. k. 2) L. Eugène Boré, Nouvelle description des ruines de Persé- polis. Raoul Rochette, Ruines de Persepolis.
