Leroy Lajos abbé: A történelem katholikus bölcsészete vagy a nemzetek Krisztusért és egyházért. 2. kötet - 36. évfolyam (Pest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1873)

Római Birodalom

286

s a vérontást forgatá elméjében. Azt hívén, hogy a keresztény egyháznak rejtett kincsei vannak, magához hivatá Lőrincet és kényszeríté, hogy az állam szükségletei födözé- sére a gazdag letéteményt kiszolgáltassa. „Igaz, válaszolá nyugodtan az alamizsnaosztogató, hogy nagyon gazdagok vagyunk ; engedd meg, hogy kincseink pontos jegyzékét kiállíthassam, azokat egy helyre gyűjtsem, azután át fogom neked mindenestől adni!“ Ez Ígéretre majd kiugrik bőréből örömében a kormányzó ; a remény, hogy nemsokára e nagy halmaz arany és ezüst birtokába jut, már előre gyönyörködteti. Lakásán tág helyet készít, hol bizton tarthassa. A szer- pap három nap alatt, melyet neki a helytartó engedett, be-_ járja az egész várost, és minden koldust, nyomorékot és iigyefogyottat , kit csak talál, összegyűjt nagy számmal a templom tornácában, élökre a lépteiket biztosító botokkal ellátott vakokat helyezi, utánok a sántákat és bénákat. Ezek mögött azok állnak, kiknek karjok vagy lábok hiányzik és testük valamely csonka mellszoborhoz hasonlít, és azok, kik fekélyekkel lepvék el. Mindnyáját ismeri Lőrinc és ó'k Lőrincet : a római keresztények, kik őket táplálják, valameny- nyijök eltartási gondját a szerpapra bízzák.

Elérkezett végre a kormányzó által várva várt nap. Azonnal Lőrincért. küld tehát és fölhíja, hogy adott szavát tartsa meg. „Hajlandó vagyok azt beváltani, válaszolá a sz. szerpap, csak légy szives követni !“ . Erre mindketten lépteiket a keresztények temploma felé irányozák. Az oszlopcsarnokhoz érve, az ajtó kinyitása közben igy szól Lőrinc: „Itt vannak Istenünk legbecsesb kincsei, itt vannak gyöngyei és drágakövei !“ Erre a kolduscsapatban siralmas zaj keletkezik: panaszos hangon kérik az érkezőket segélyért. E látványra szörnyű düh szállja meg a helytartót: „Tehát így űznek belőlem csúfot, kiálta, haragtól elhalaványodva, és a vakmerő még életben van! Feszítsétek rostélyra és gyenge tűzön égessétek ; mert a máglyabüntetés gyors és nagyon kevés volna ily gyalázat megbüntetésére !“ Két hóhér azonnal lehúzza köntösét annak, ki oly sokszor ruházta a mez