Leroy Lajos abbé: A történelem katholikus bölcsészete vagy a nemzetek Krisztusért és egyházért. 1. kötet - 35. évfolyam (Pest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1872)
Bevezetés
44 mint többször megtörtént, hogy nem is tudni, mirevalók tulajdonképen e vallás-bölcseleti megjegyzések; hogy tények és adatok alkotják egyedül a történelmet. Valóban különös meghatározás, melyet maga az ókor is elvetett. *) Azonban a mi mostani kivonataink ezekből vonják le logikai következtetéseiket, a mennyiben az adatok egész záporával árasztanak el, melyeket drága gyöngyökként kell tekintened. Jaj neked, ha csak egyet is félreértesz ! Uram, így szólnak majd, ön tudatlan ember ! A cheronái csata idejét sem tudja ? ön nem bir képességgel valamely állásra ! Hogyan ? ön előtt teljesen ismeretlen Antalkidas szerződése, és ön diplomatiai állást keres? íme ilyen az a történettudomány, a mint mai napság oly gyakran hallhatjuk: apró tények borzasztó egymásra való halmozása, az adatok végtelen sora, hol minden a legparányibb részletig föl van jegyezve, kivévén azt, a mi vallási szempontból nagy, mint a látnokok fenyegetései a birodalmak ellen, vagy a makkabeusok könyvének a szír királyokat illető adatai. így azután minden gyorsan el is lesz feledve, és az egyedüli, a mi ily tanulmányból fönmarad, nem egyéb, mint mély undor iránta. p.Z ÁLBÖLCSELET GYÁSZOS BEFOLYÁSA A TÖRTÉNELEMRE. Nem elég, hogy a jelentéktelen dolgoknak és a legcsekélyebb részleteknek is túlságos fontosságot tulajdonítanak, de mi több, az okok és hatások minden magyarázatáról is lemondanak ; még látszatát sem engedik meg többé annak, mintha egyáltalán az emberinem történetében és az eseményekben együttvéve valami összefüggés léteznék. Az álböcse- let, irá nem rég egy barátunk, hitetlenségével és hamis következtetéseivel oly szűk körre szorítá a történelmet, hogy azt alig lehet szóval kifejeznünk. Ez e szerint inkább csak az egymásra halmozott tények homályos zűrzavara. A népek *) *) Seneka. Epist. 410. Quintilian XIII. k. 2 f.
