Leroy Lajos abbé: A történelem katholikus bölcsészete vagy a nemzetek Krisztusért és egyházért. 1. kötet - 35. évfolyam (Pest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1872)
Bevezetés
42 geren való átmeneteit fölhozza, de csak annak megmutatására, hogy azon hely apály alkalmával járható volt. 1) Asszíria és Perzsia történelmének sérthetlensége sem részesült sokkal több figyelemben. Néhány Berozusból származott töredékben, melyek a pusztulást kikerülték, fölfödözték, hogy az asszírok nemzeti büszkeségökben maguknak oly régi eredetet tulajdonítottak, mely a világ teremtését több száz évezreddel hátrább helyezte. Jóllehet ezen állítás teljesen alaptalannak bizonyult, mégis azonnal elvetették a földtani emlékeket úgy, mint Herodot időszámítását is, mely e pontban a mózesivel csaknem megegyezik ; elvetették a földgömb teremtését ; azt az idők éjjébe siettek visszahelyezni, hogy szent könyveinket, melyek erkölcstana reájok nézve kissé kényelmetlen, csalásról vádolhassák. Jeruzsálem bevételét és a babiloni fogságot fölötte sok történetiró, kiket itt megtámadunk, a puszta hódítás természetes következményeként adja elő. Rollin figyelemre méltó vizsgálódásait, melyeket egyébiránt más tekintetben ugyancsak kizsákmányoltak, ezekre nézve megvetik ; hisz ezek által kényszerítve lettek volna megvallani, hogy Isten a népeket bűneik miatt épen úgy, mint az egyes embereket is már itt alant bünteti; már pedig jól tudjuk, hogy a lelkiismeretek felzaklatásától minde- nekfölött irtóznak. Hasztalanul lapozzuk műveiket, sehol sem találjuk meg Judit és Eszter drámai történetét. De azért ne higyük, hogy a hősnőktől való idegenkedés az, mi őket arra bírja, hogy ilyesmit meg se említsenek. Sőt inkább nézzük a dicsőítés mily kimeríthetlen dagályával árasztják el Semiramist, kinek tömérdek, általa sohá sem létesített remekművet tulajdonítanak; mily bámulattal viseltetnek Artemisia harcias szelleme iránt; mily zajjal rohantatják Ázsián keresztül a ret- tenthetlen amazonokat, a nélkül, hogy biztosan tudnák, vájjon léteztek-e valóban. Honnét tehát, hogy az irás e két ,) Champollion- Figeac, Egypte ancienne, p. 17. E munka, ezen hibák kivételével igen nagybecsű.
