Leroy Lajos abbé: A történelem katholikus bölcsészete vagy a nemzetek Krisztusért és egyházért. 1. kötet - 35. évfolyam (Pest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1872)

Bevezetés

IL FEJEZET.

A mai bölcsészet befolyása a történelemre.

p KATHOLICISMUS ÉS A BÖLCSÉSZET A TÖRTÉNELEMBEN.

Midőn 1840-ben egy kitűnő katholikus intézet második osztályába jártam, tanárom, egyike korunk legnagyob b tudósainak, növendékeinek egy történelmi kivonatot e szavak kíséretében adott át: „E könyvben, úgymond, semmi sincs, de legalább nem rósz.“ Ilyenek voltak azon kor történelmi müvei: egyik rósz, a másik jelentéktelen. És csaknem legnagyobb részök mai napság sem sokkal jobb. A roszak talán kevésbé ellenségesek a katholicismus iránt, az utóbbiak azonban mégis legnagyobbrészt megtartották régi naturalisti- kus felfogásukat az eszmékben, a jelentőségnélküli jellemzést a leírásban. Ha a történelmi müvek valamelyikét felütjük, az egymásra halmozott részletek végtelen sorára, a különféle országokban egy időben történt események gyakran zavaros keverékére és kiválólag a mintegy tömörített tények hosszú sorára akadunk ; továbbá közhelyekre, miket, mint minden ilyes kézikönyv és vezérfonál szerkesztője, sőt még történelmi értekezések szerzői is százszor és változatlanul ugyanazon módon ismételnek és föltálalnak. Ennek oka pedig az, hogy e legújabb, a szó szoros értelmében vett le- irók nem tesznek egyebet, mint hogy az összeirt dolgokat, melyeket elődeik más régibb Íróktól vettek át, némi irályváltoztatással ugyanazon módon közlik. így azután sz üntelen