Leroy Lajos abbé: A történelem katholikus bölcsészete vagy a nemzetek Krisztusért és egyházért. 1. kötet - 35. évfolyam (Pest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1872)
Bevezetés
13 tekintetünket Ahhoz emelni, ki kezeiben tartja a világ gyeplőit, és ki gyakran tudtok nélkül vezérli azokat, kik nem egyebek eszközeinél, hogy elérje célját, melyet gondviselése kitűzött. így újra föléled bizalmunk a megpróbáltatásban, s a hit előttünk világít fáklyájával a szövevényes és oly göröngyös utakon, hol nélküle vakokként járnánk. *) Mgr. Caverot, saint-dié-i püspök pedig : „Önnek müve mély és komoly tanulmány gyümölcse ; alkalomszerüsége el- vitathatlan oly időszakban, midőn annyi istentelen és ratio- nalistikus iró kivetkőzteti természetéből a történelem bölcsészeiét, ezt a természetfeletti elemtől elszigetelvén.“ 2) Mgr. Chalendon, aix-i érsek, kit ékesszóló lelkipásztor- kodási értekezései Franciaország papsága előtt kedveltté tevének, igy nyilatkozik : „Dicsérték a szerzőt, ki arra a gondolatra jött, hogy ezt irja : Gesta Dei per Francos. Igen szeretném, ha gyermekeink az ön oktatása folytán már most is megtanulnák szemlélni Isten müveit nemcsak szeretett hazánknak, hanem az egész világnak történelmében.“ Egy második levelében pedig örömét fejezi ki a második kiadásban történt javítások felett. 3) Mgr. Mermillod, genfi püspök, kit ékesszólása tett nagynevűvé : „Másodszor olvasom szép müvét, hogy át és át legyek hatva a nagy eszméktől, melyeket korunkban népszerűekké tenni a papnak kötelessége. Az ön müvéből meritem ihletem. Legközelebbi pásztori leveleimben ajánlani fogom müvét a papságnak.“ Már genfi látogatásunk alkalmával kijelenté mgr. Mermillod, hogy munkánkat lelkipásztori kirándulásai alkalmával több egyházmegyében ajánlotta. 4) Nem említjük két irhoni főpap helyeslését, de egypár sort idézünk azon levélből, melyet Görögországból mgr. Marinelli, santorini 5) püspök hozzánk intézett : „Hozzájá’) Angers, 1861. aug. 23. 2) Saint-Dié, 1859. april 5. s) Aix, 1859. april 2. és 1861. okt. 27. 4) Genf 1861. jul. 19. 6) Syra (Görögország), 1862. dec. 23.
