Leroy Lajos abbé: A történelem katholikus bölcsészete vagy a nemzetek Krisztusért és egyházért. 1. kötet - 35. évfolyam (Pest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1872)

Egyptom

XXIX. FEJEZET.

Egyptom romjainak képe. A jóslatok beteljesülése.

pGYPTOM /MEGHÓDÍTÁSA. fíZ ORSZÁG ELHAGYATOTTSÁGA.

Az első hódító, kit a seregek Istene a próféta fenyege- tődzése szerint Egyptom ellen küldött, hogy azt gyöngítse s gyógyíthatlan sebet ejtsen rajta, Nabukodonozor volt. A szír fejedelem felhasználván Apriès seregének vesztét Libya cyre- neiei által, valamint az egyptomiak lázadását királyuk ellen, elfoglalta Egyptomot egyik végétől a másikig s oly rettenetes pusztítást vitt végbe, oly sok lakost ölt meg, hogy e szerencsétlenségnek nyomát teljesen soha el nem törülhette s mindenkorra meggyengült. Apriès szégyennel telve az Űr által ellenségeinek kezébe jutottx) s palotájában megfojta- tott ; Amasis pedig az asszír uralom jármának lerázása s még inkább az által, hogy alattvalóinak a kicsapongás kár- hozatos példáját nyujtá, Kambyses, Asszíria hatalmas küldetése örökösének berontását vonta magára. A perzsa uralkodó meghódítván egész Egyptomot, minden templomát lángok martalékává tette, a bálványokat megsemmisíté, a kincstárt kirablá s magával vitte az arany, ezüst, elefántcsont s egyéb művészileg készített ékességeket, hogy azokkal Persepolis és Susa palotáit díszítse.*) Ezen kódolása következtében Egyptom Perzsiának és később Göröghonnak lön alattJ) Jerem. 44, 30. s) Diodor I. k. 46. f.

Leroy, a történelem kaíh. t>:Tc?észete.

21