Leroy Lajos abbé: A történelem katholikus bölcsészete vagy a nemzetek Krisztusért és egyházért. 1. kötet - 35. évfolyam (Pest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1872)

Egyptom

— BIO —

melyet alattvalói hangoztattak, felemelkedik Fáraó s ő maga is szive legbensőbb érzetében sújtva megparancsolja a hébereknek, hogy népét rögtön hagyják el s menjenek a pusztába áldozni. J)

pZ IZRAELITÁK MEGSZABADULÁSA.

JAÓZES DICSÉNEKE.

Az izraeliták magukkal vivén minden kincseiket, számra nézve az asszonyok és gyermekek kivételével háromszázezerén kiköltözéuek. Alig értek azonban a vöröstenger partjáig, midőn Fáraó őket serege élén üldözőbe, vette. A víz kétfelé oszlott, hogy szabad utat engedjen nekik, s itt is nyomban követte őket az egyptomi sereg; a hullámok azonban összecsapódván az egész sereget eltemették. Mózes a túlparton magasztalta az Isten hatalmát:

„Énekeljünk az Úrnak, mert dicsőségesen felmagasztal- tatott. Tengerbe veté a lovat és a rajta ülőt. Az Űr az én erősségem és dicséretem, ő lön az én szabadulásom; ő az én Istenem, és én dicsőítem őt; az én atyáim Istene és felma- * gasztalom őt. Jehova, a hadaknak királya; Jehova az ő neve. Fáraó szekereit és seregét a tengerbe vetette; az ő válogatott vezérei elmerültek a vörös tengerben. A mélység elborította őket; alászállottak a fenékre, mint a kő. A te jobbod, Uram, felmagasztaltatott erősségben; jobbod, Uram, megverte az ellenséget. És a te dicsőséged teljességében megbuktattad ellenségeidet; megeresztetted haragodat, mely megemésztette őket, mint a tarlót. Haragod lehellete által összegyűltek a vizek; megálla a folyóvíz, az örvények összegyűltek a tenger közepén. Mondá az ellenség: Űzőbe veszem, megfogom őket, felosztom a ragadományt és lelkem hételik; kivonom kardomat, megöli őket az én karom. Ekkor fúva szeled és a tenger elborítá őket; elmerültek, mint az ón a sebes vizekben. Ki hasonló hozzád Uram, az erősek között? ki hasonló hozzád, s oly dicső a szentségben, oly rettenetes *)

*) Y. ö. Exodus 3—15 ff.