Leroy Lajos abbé: A történelem katholikus bölcsészete vagy a nemzetek Krisztusért és egyházért. 1. kötet - 35. évfolyam (Pest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1872)

Egyptom

XXVI, FEJEZET.

Egyptom küldetése, melynél fogva a népek iskolája, táplálója és nevelője a zsidó népnek.

pGYPTOM A NÉPEK ISKOLÁJA.

Vizsgálván a küldetést, melylyel az Úr az emberiség érdekében Egyptomot megbízta, azt találjuk, hogy ez a tudományok művelése által, melyekben magát igen kiképezé, a nemzetek iskolája lett. A csillagok futásának vizsgálása arra indította őket, hogy az évet tizenkét részre oszszák. A folyamnak az ország minden határát évenként elöntő áradásai a mértani az egyptomiakat illetőleg a legszükségesebb tudományok egyikévé tevék. Számos obeliszk fölállítása az erőműtannal barátkoztatá meg őket, s az építészet pyramisok s templomok emelése által sebes léptekkel haladt előre. A leggyakorlatibb tudomány mindazáltal, melyben különösen kitűntek, a földművelés volt. Hagyományaik a hódító Sesostrist Osiris személyében úgy állítják elénk, mint ki hadserege élén az egész lakott világot földművelőktől kisérve bejárja, hogy az embereket a szőlőültetés s a gabna-termelés mesterségére tanítsa. Célja volt: jótétemények utján nyerni el a halhatatlanságot; a következmény igazolta reményét. A tőle ajándokul kényelmesebb és jobb létet nyert népek jutalmul istenként tisztelték, *) Habár az

») Diodor I. k. 17. f.

19*