Leroy Lajos abbé: A történelem katholikus bölcsészete vagy a nemzetek Krisztusért és egyházért. 1. kötet - 35. évfolyam (Pest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1872)
Bevezetés
I. FEJEZET. BEVEZETÉS. Kitűzött elvek, bevezető s helyeslő levelek. p SZENTSÉGE IX. jPlUS BREVÉJE, URALKODÓK HELYESLÉSE. Páris 1845-ben színhelye vala a keresztesek fiai nagy csatájának Voltaire fiai ellen. A pairek kamrája elragadó ékesszólás hangjaitól hangzott vissza, Montalembert és Beu- gnot grófok, Barthélémy marquis mondák ott nagyszerű beszédeiket a tanszabadság érdekében. A törvényhozó testület palotája hallá Berryernek s más hires szónokoknak magasztos szónoklatait a jogaiban megtámadott' egyház s létökben fenyegetett szerzetes rendek védelmében. Egész Francia- ország feszülten olvasá doni Gueranger tudós munkáit s Mgr. Parisis ellenállhatlan érvelésű iratait, s a sajtó mindenhová terjeszté Veuillot Lajos erélyes és lángoló sorait az oly sokáig félreismert kér. szabadság védelmére. A szószékről a Lacordairek, Cambalot-k, Dupanloup-k ihlett szavai hangzottak le :. ők Krisztus rettentlietlen bajnokai, élénken ecsetelék a katholicismus diadalait s befolyását a társadalom kebelében, a megváltás diadalait az emberek körében és Isten Fiának győzelmét s uralmát a világon. Ravignan atya leirá az igazság eme az erény ellen vitt örökös harcának különböző időpontjait s Notre Dame viszhangjai egyre hirdeték Isten egyházának állandó győzelmeit a bálványimádás és pogány Leroy, a történelem kath. "bölcsészete.