Leroy Lajos abbé: A történelem katholikus bölcsészete vagy a nemzetek Krisztusért és egyházért. 1. kötet - 35. évfolyam (Pest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1872)

Judea

XVIII. FEJEZET. Jeruszálem bevétele s a fogság. Nyilvános bűnök. p látnokok fenyegetései. Júda törzse a helyett, hogy figyelembe venné amaz ékes- szólásteljes intelmeket, melyeket az ég a fogságba menő Izrael jajszavai által hallat, annyira halad gonoszságában, hogy gyermekeit Moloch oltárán égeti el, s a nagy Isten szolgáinak vérét ontja. Jeruzsálem nem törődik a bajokkal, melyek Szamáriára nehezülnek ; és a szent város lakói fölülmúlják utálatosságban a Magasságbeli által elpusztított s a siva­taghoz hasonlóvá tett városokat. Izaiás szemrehányásai al­kalmatlanok Manasszesnek ; e király az Úr látnokának tes­tét fafűrészszel kettéfürészelteti. S a balga lakosok örülnek e felett, azt hívén, hogy megmenekültek a Mindenható bo- szujától, mivel látnoka fenyegetéseitől megszabadultak. Jo- akim alatt a gonoszságok tetőpontjukat érik el; nyilváno­san szegik meg a szombat tiszteletét ; a városokban igazság­talanság, lopás, gyilkolás, házasságtörés dívnak. Jeremiás, az Úr küldöttje a rajongó gyermekek ellen az utolsó lépést megkisérlendő, szünet nélkül tanít és korhol. Éjjel, nappal, majd a templom ajtajánál, majd Jeruzsálem kapujánál tartózkodik, nyakán lánccal, szünet nélkül hangoz-

Next

/
Thumbnails
Contents