Döllinger J. J. Ignácz: Kereszténység és egyház az alapítás korában - 32. évfolyam (Pest, Athenaeum, 1869)

Első könyv. Jézus Krisztus és az apostolok

74 MÁSODIK KÓMÁI FOGSÁG. MÁSODIK LEVÉL, TIMOTHEUSHOZ. volt, olhagyá őt „e világ szeretető miatt“ es Tessalonikába mene; Crescens Galatiának vette útját, Titus, talán az ö kivánatára, Dal- mátiába ment. Csak Lukács maradt vele és követé őt Rómába. ') 132. Az apostolnak e második római fogsága sokban külön­bözött az elsötíil, melyből a 6i3-ik év elején szabadult ki. Akkor fogadott szállásán nagyszámú hallgatóság előtt teljes szabadsággal hirdethette az evangéliumot ; mindenki könnyen föltalálhatá a há­zat, melyben két évig lakott, és mindenkinek szabad volt a beme­net. Akkoron, a békók dacára, szabad igehirdetésének hire messze elterjedvén, a római keresztények nagy részét bátorsággal tölté el, olyannyira, hogy ők is minden félelem nélkül hirdetők Krisztust.2) Most azonban Oneziphorus Rómába jővén csak ügygyel-bajjal ta- lálhatá őt fel ; most kísérői és segédtársai egynek kivételével mind elhagyók. 3) Igen veszedelmes volt 4) iránta részvétet mutatni, és minden kereszténynek saját életét kelle féltenie. Most tehát nem­csak hogy bilincsekbe veretett, hanem egészen máskép, mint go­nosztevővel bántak vele. Mert azóta a keresztényeket Róma fel- gyujtásával vádolták, és elkezdődtek az irtóztató kivégeztetések. Ezek, és Pál elitéltotése között eltele ugyan már néhány év, de az új vallás iránti gyűlölet épen nem kisebbült ; és Pál ennek nagyon is jól ismert feje vala. Annyira bajos volt neki még jogi segélyt is nyújtani, hogy első vallatását, mely most nem a Hellásban időző császár, hanem alkalmasint a város praefectusa előtt történt,5) ma­gánosán, minden ügyvéd vagy védnök nélkül, kelle kiállnia. Ha Pál azt mondja, hogy akkor oroszlán torkából menekült meg : 6) az bizonyosan arra vonatkozik, hogy a gyujtogatásbani részvét vádja alól és a kinos haláltól, mely e miatti elitéltotését követte volna, menteték föl. Hogy a halált el nem kerülheti és teljesen föl nem mentetik, jól tudta. Vére nemsokára áldozatul fog kiontatni, és fel­oszlásának ideje közel van, Írja Timotheusához e kihallgattatása utón. Noha vele volt még a bü Lukács, és új tanítványokat is talált; Limust, Pudenst és Claudiát, mindazáltal kedves Timotheusát még egyszer óhajtó látni, és neki végső utasításait adni ; azért irta neki őzen második levelet, hogy sietve jőjön. Minthogy azonban igen bizonytalan volt, vájjon életben találja-e még Timotheus, azért kü­') Tira. 4, 11. — 2) Phil. 1, 13, 14. — 3) 2. Tim. 1, 17. — 4) 2. Tim. 4, !6. —s) ’Em täv Xeyopáviuv moivlja Rom. Kelemen, mi nyilván nem érthető a császárról. — 6) 2. Ti®. 4» ?if.

Next

/
Thumbnails
Contents