Döllinger J. J. Ignácz: Kereszténység és egyház az alapítás korában - 32. évfolyam (Pest, Athenaeum, 1869)
Harmadik könyv. Alkotmány, istenitisztelet és valláserkölcsi élet az apostoli egyházban
430 KRISZTUS A HÁZASSÁGRÓL. válik az embertől, akivel őt Isten összekötötte, ogyszersmint Istentől is elválik ; az isteni akarat által megerősített kötelék isteni j,rigót alkot, mely az egyik résztvevő egyes tette által annál kevésbé szűntethető meg, miután még az sem tehető fel, hogy minden esetben megvan az akarat és szándék a házas viszony megsemmisítésére. Isteni jog általában jogszerű hatásaiban sem szüntethető meg emberi cselekmény által, és az Istentől fűzött kötelék mindig fölol- dozhatlanul áll az emberi vétek ellenében. Azon pillanattól kezdve, amelyben Krisztus kinyilatkoztatta: a házasságokat Isten köti és erősíti meg ; és : Mit Isten egybekötött, ember el ne válaszsza, az egy ház ezt úgy érté, hogy „ember nem v ál a sz t h a tj a e 1 úgy érté azt maga az Ur, midőn a három személynek, kik e frigykötésben részt vesznek, az átkot, melylyel Isten a házasságtörést sújtja, tudtára adja ; úgy érté ezt Pál, midőn a házassági frigyet Krisztusnak az egyházzal kötött elválaszthatlan egyesülése képének, tehát ép oly szétbonthatlannak mondotta. Ennélfogva ellenmondás is vau abban, lia valamely, legtöbb esetben elmúló tévedésnek oly erő tu- lajdomttatik, hogy ez az egész életet és annak minden viszonyát átfogó köteléket széttéphessen ; ha a házasság legalacsonyabb része, a fensöbbnek csupán szolgáló természeti oldala ellen elkövetett vétség rombolólag hathat oly viszonyra, mely rendeltetésénél fogva kiválólag a szellemi élet közössége, a keresztény gyermekek közös nevelésére szolgáló intézmény. A hütlenségi bűn a házasság egyik főcélját sem teszi merőben elér heti,enné. Még a pogány nézet is, mely szerint a házasság „az egész élet consortiuma, isteni és emberi jog közlése“1); magasabban áll, mint ezen állítólag keresztény nézet, mely, hogy a házasságnak hűtlenség által való feloldhatóságát kimondhassa, lényegét a testi közösülésbe helyezi. Epén azt követeli az igazán keresztény nézet e kérdésben, hogy a seb, melyet az egyik fél hűtlensége az Isten pecsételte frigyen üt, ne váljék gyógyíthatlanná, hogy ha az életegvesség ideiglenesen meg is szakad, a kapu mégis tárva maradjon, az egyik fél bocsánata, a másik bánata és töredelme előtt. Hogy az elbukott nőnek a bocsánatot nem kell megtagadni, azt maga Krisztus az eléje vezetett bűnös nő iránt tanúsított bánásmódjával megmutatta és megparancsolta azon szavaival, hogy nem hétszer, hanem lietvenhétszer bocsássunk meg ellenünk vétő atyánkfiának. Ámde ahol elválás és uj ') L. 1. Digest, de ritu nupí.