Döllinger J. J. Ignácz: Kereszténység és egyház az alapítás korában - 32. évfolyam (Pest, Athenaeum, 1869)
Harmadik könyv. Alkotmány, istenitisztelet és valláserkölcsi élet az apostoli egyházban
III. FÜGGELÉK. 428 tandó, a prostitntió Őzen neméhez tartja magát, és mondja : mc liéw/.oj.riTQiín y/. tok hoc tie roi: îtoV/.oèç tmrifii}<5Í.e f<m 9tov, orrm: rt, morti(t fa toi faoç ynfioi tiç tore no/lofa tortr farmom?. Strom. 3. p. 552. Potter ; ahol már a hasonlítás kényszerűé, a noortia közönséges fogalmának feladására. T hőinek állítja, hogy az Italában és Ulfilasnál, nanru’n itoiyi'irt jelentményében van fordítva. Ez téves; ám nézzék meg a Vetus Italica kiadását Sabatier tői III. 27, ott áll : exempta causa fornicationis ; és úgy áll ez a legtöbb szent- iratban ; úgy olvas Hier on y ru u s, Agosto n, ki az előtte ismeretes, ebben öszhangzó szentiratokra hivatkozik ide conjug. aduit, opp; VI. 393b Az Italának csak két codexében (Cod. Clarom. és Can- tabrig.) van adulteriumra fordítva,] mint már ezt Tertullián is megtette, és utána V eronai Z e n ó. Ha megengednek is, hogy porneia egyszer adulterium je- lentményben vétetett , ezzel még nincs meg fejtve, miért használta Krisztus vagy Máté e szót épen itt. hol arról volt szó, hogy a házasság felbonthatóságának egyetlen okát tartalmazó cselekmény a lehető legpontosabban megjelöltessék. Krisztus itt ismételten fioiytín-ról beszél, mi bírhatta tehát rá, hogv egyszerre más szót használjon, és itt „paráználkodásról* beszéljen, ahol az ellenvéleményüek szerint házasságtörést és csakis házasságtörést akar érteni ? Legtöbben jobbnak látják e nehézséget hallgatva mellőzni. D e Vette,, Ger lach és Veins') azt mondják: Azért kerülte ki Krisztus vagy Máté itt a iioiya« szót, mert ugyanazon mondatban ixuydattiu tágabb jelentményben t. i. második házasságról vagy már férjezett nő elvételéről használtaik. Ámde evvel Krisztus világos érteményü szavainak épen ellenmondana. Sőtin- ínkább az Úr egy másik feleség vagy a férjétől eltaszított nő vételét a legszorosabb és legvalódibb értelemben ..házasságtörésnek'1 akarja mondani ; és ha a házassági kötelék föloldhatlan, úgy a kifejezés teljesen megfelelő ; a házasférfinak más nővel való egyesülése, vagy a nőtlennek egyesülése valamely férjezett nővel, nem tágabb és átvitt értelemben, hanem a legszorosabb és legvalódibb értelemben uoiyúu. Nemileg felfoghatóvá akarván tenni azt, hogy Krisztus egyrészt a házasságot, mint Istentől kötött és minden emberi önkénytől ment köteléket föloldhatlannak nyilatkoztatta, egyszersmint *) Die Schriftlehre von der Ehescheidung a „Deitache Zeitschrift für christ. Wissenschaft“, czimü folyóiratban. 1856. S, 359. j
