Döllinger J. J. Ignácz: Kereszténység és egyház az alapítás korában - 32. évfolyam (Pest, Athenaeum, 1869)
Első könyv. Jézus Krisztus és az apostolok
CSODÁI. 13 két, mint János ; nemcsak Isten igazságáról, s a vétek fölötti nemtetszéséről beszélő : hanem önmaga gyakorolja vala a lehető legnagyobb bünbánatot,kínszenvedése és önkénytes halálával megmutatván, mily áldozatot követel az isteni szentség s az emberi vétkesség. A halál erőtlenségéről, az élet állandóságáról s az ember jövő feltámadásáról szóló tan csakis azáltal lett hatalmas és meggyőző, hogy ő maga, mint a halál legyőzője s a feltámadás zsengéje negyven napig jár-kel vala az emberek közt. 29. így tehát az ő tetteinek s szavainak egészen sajátlagos kinyomata volt ; ránézve valami természetes, rendes állapot vala csodát művelni ; csodáiban a teremtés parancsoló urának mu- tatkozék. A szeleknek parancsolt és elhallgatának ; hullámokon jára; hogy hatalmát a természet fölött, egyúttal pedig emberszere- tetét tettleg is bebizonyítsa, borrá változtatá a vizet ; megszabadította az ördöngőseket, egész sereg beteget meggyógyított. Mert csodálatos gyógyításai hire legott fölléptekor egész Galilaeában elterjedt s a betegek mind körűié seregiének. ') A kialudt életszikrát újra föléleszté, feltámasztotta Jairus leányát, föl a naimi ifjút s barátját Lázárt. Nagyobb távolságból is gyógyíta, igy a kapernaumi szolgát, ugyanott a királyi hivatalnok fiát, s a kánai asszony leányát. Minden léptét a szenvedőkkel tett jótékonyság jelezé, melyhez azonban nem használt földi eszközt, pénzt, vagyont, hanem a benne levő alkotó, fentartó és gyógyító isteni erőt.01ykor a tömegesen hozzá hozott betegek gyógyításával késő éjig foglalkozók.')Az üdvnek s áldásnak, mintegy légköre vévé őt szüntelen körül. Testi betegségek az anyagi téren ép úgy távoztak köréből, mint vétek és balhit a szellemin. Ruhájának puszta érintése elég volt arra, hogy a belőle kifolyó erő gyógyítókig hasson ; aminthogy a vele történt dolgok, úgymint megdicsőítése, végül feltámadása és mennybemenete is megmutaták, hogy emberileg testi természetét a fensőbb, isteni áthatotta s kormányozza. Gyógyításait rendszerint kézrátevés által eszközlé, mert az ember egész akaratereje a kézben öszpontosúl ; gyakran azonban puszta szóra, parancsra, imára, észlelhető volt a hatás. A természet életébe szabadon beható csodáival többnyire segélyt nyujta. Sohasem büntetett, csak egyszer működött rombolókig, midőn a gyümölcstelon fügefát megátkozá, hogy ezzel az emberiség fölött uralkodó birói hatalmát jelképezze. 30. E csodák gyakran a nézők nagy tömege előtt, sőt gonosz, '7 Máté' 4, 24.
