Döllinger J. J. Ignácz: Kereszténység és egyház az alapítás korában - 32. évfolyam (Pest, Athenaeum, 1869)
Második könyv. Az apostolok tanítása
TITKA. 186. Ha Pál a „gonosz“ fölléptét ördögi működéssel hozza összeköttetésbe; ez annál természetesebb, mivel átalán a pogányság erősebb nyilvánításait, a hitnek pogányok általi megvetését vagy üldözését ördögi befolyás eredményeid állítja elé : E világ istene megvakította a hitetlenek elméjét ') — „munkálkodik hitetlenség fiaiban“ Ördögi munka a hazug csodák, varázsjelek alkalma263 tezzék a világon megtestesült antikrisztus, annak az egyház három első századában nyoma sem található. Mindenkor a sybillákra utalnak, és Baur lenyomató azon helyeket, melyekben Nérót jellemzik és visszajöttét megjövendölik. (Tübing. theol. Jahrbb. 1852. 1. 138 és köv.) De először a sybillinák Néró haláláról mitsem tudnak, szerintük ez menekül és eltűnik s később visszatér; azután pedig, miként kerülhette ki a figyelmet, hogy e töredékek zsidóktól s nem keresztényektől erednek ? egyetlen szó sem fordul elé a keresztények üldöztetéséről, ismert anyagyilkolásán kivül stb. a „héberek szent népe“ elleni háború, városuk és templomuk feldulása az, mi kiemeltetik, igy 1,5. 574 1.: ág vaóv űzóztvxzov tXsv xia kqiXt^t noXízag. És 575 1.: El fog pusztulni Itália, f/g stVExa noXXoi nXovzo, EfiQaitüv űyioi mgzol xui faiig áXrjdrjg. Sehol e helyeken nem található a keresztény hit nyoma. Az első keresztény ki e mesét megemlíti C o m in o- d i a n u s a harmadik század közepe táján, ki azt a sybillinákból merítette. (Spicil. Solesrn. ed. Pitra I. 43.) Ezután következik Lactantius a negyedik században , ki azonban azt némelyek által ápolt esztelenségnck nevezi , és a sybillinákra utal , mint forrásra. (De mórt. persec. c. 2.) És ő is csak arról tud valamit, hogy némelyek Néróról azt hitték, hogy még valahol él : Sz. Ágoston első ki így szól : Nonnilli ipsum resurrecturum et futurum Antiehristuin suspicantur. De civ. Dei 20, 19, 3. Sulpicius Severus másként vélekedik ; s szerinte azt hiszik, hogy Néró csak megsebzetté és nem ölte meg magát, hogy sebe begyógyult, s még él, hogy a világ végén, mint antikrisztus jelenjen meg; Hist. sacr. 1, 2 p. 373 ed. 1647. Tehát csak a negyedik század végén észlelhető itt ott ily képzelődés, a régibb egyházban semmit sem tudtak róla. Azon zsidó iratban, melyet később a gouostikusok meghamisitának t. i. Izaiás Vértanúságában, szintén megjelen ugyan a világ végén Néró mint antikrisztus, de itt maga a sátán, Béliál az, ki Néró az anyagyilkos és „e világ királya“ alakjában fog e földre leszállani ; a 12 apostol ültetvénye, az egyház, ennek kezébe fog adatni, mindenek fognak benne hinni és neki mint egyedüli istennek áldozni, csak kevesen maradnak hívek Krisztushoz ; azonban 330 nap múlva eljövend Krisztus és letaszítandja Beliált hatalmasságival együtt a pokolba stb. Ascensio Is. 4, 2—14ap. Gfoerer, Prophetae vet. pseudepigr. p. 10. Itt tehát az ördög az, ki látszatra a visszatért Néróként lép föl. De ezen a régibb zsidószövegben tett hamisítások csak a 4-ik századból valók ; Ori- genes előtt ismeretlenek voltak. L. Lücke Ein!, in dic off. Job. 97 1 l) 2. Cor. 4. 4. “) Ephes. 2. 2. zov m'tvftazov zov tof irtnynvrzog tehát u. a. szavak, mint itt: xaz Èvéoyiiar rov truzarct.
