Döllinger J. J. Ignácz: Kereszténység és egyház az alapítás korában - 32. évfolyam (Pest, Athenaeum, 1869)

Első könyv. Jézus Krisztus és az apostolok

ÉS JÉZUS KRISZTUS.

3

adatul jutott népe terhét viselni, mint e nép fia, a nemzeti bűn és szenny jele alatt meghajoljon. E keresztség nála a jövőre nézve egyúttal fogadalmi jelentőséggel is birt, melynélfogva életét egyedül az isteni akarat teljesítésére szentolendi.

7. Ez önkénytes megalázkodás azonban őt megdicsőíté, Jánosnak pedig ez vala az Ígért jel a Messiás megismerésére. Mindketten hallották a keresztség alkalmával az égből e szózatot : .,Ez az én szerelmes fiam, kiben nekem kedvem telt;“ mindketten látták a galambot a megnyílt égből alászállani és Jézus fölött maradni. *) így lett a keresztség, s mi utána történt, Jézusnak megváltói hivatalába való fölavatása. Mint az uj ország királya, látnoka és főpapja e keresztség és a Szentlélek megárnyékolása által ke- netett föl, hasonlóan a főpaphoz, ki, az ószövetség szerint 2) vízzel való megmosás és fején olajjal való megkenés által lett f ■ a atva.

8. János, ki mélyebbre s tovább látott a tömegnél, mely szenvedő és magát feláldozó Messiást akkor még sehogy sem tuda elképzelni, tanítványainak Krisztust már akkor mint Isten bárányát mutatá be, ki az egész világ bűneiért önmagát volt feláldozandó. 3) Már a synedrium — a legmagasb papi törvényszék — küldötteinek, kik méltósága és küldetése iránt kérdőre vonták, kinyilatkoztatá, hogy nem ö a Messiás, hanem más, ki már köztük jár; 4) —- ilyetén utalásokkal szerzi vala neki első tanítványait. Jézus megkeresztelése után hivatala tulajdonkép lejárt. noha még folyvást keresztelő. Még egyszer kijelentette, hogy Jézus tekintélyének növekednie, az övének pedig kisebbülnie kell. 5)

9. Heródes Antippás, Galilaea negyede« fejedelme, eleve hallgatott némileg a szigorú bünbánat-hirdetőre, ki gonosz tetteinek tükrét az ő szeme elé is odatartá ; de midőn János a vérfertőztető viszonyt is gáncsolta, melyben Heródes Heródiással, fivére nejével, saját unokahugával élt : Machaeras várába záratá a látnokot, részint, hogy Heródiás boszujától megóvja, részint, mivel félt befolyásától, melyet a könnyen fellázítható népre gyakorol vala. <;)

10. A hir, melyet Jézus magaviseleté- és működéséről a börtönben kapott, gondolkodásba ejté Jánost. Úgy látszék neki, hogy azi ki annyi csodagyógyítást tesz, mégis csak mint látnok és a jö') Mát. 3, 13 s köv. ; Márk 1, 9—11 ; Luk. 3, 21—23 ; Ján. 1, 32. — ;) II. Mózes 29, 4. 7. — s) Ján. 1. 29. — ') Ján. 1, 19 s köv. — ") Ján. 3, 30- 6) Máté 14. 1 s köv. ; Márk 6, 14—-29 ; Luk. 3, IS—20.

1*