Döllinger J. J. Ignácz: Kereszténység és egyház az alapítás korában - 32. évfolyam (Pest, Athenaeum, 1869)
Második könyv. Az apostolok tanítása
városa, melyben a vadállat trónja áll. ') O a királyok fölött uralkodik, a nagy folyók mellott ül, ez jelenti a népok fölötti uralmát ; azonban a közelgő pusztulás miatt a pusztában mutatkozik. Bibor és skarlát ruhával, a királyi hatalom és keresztények vérével való mcgfcrtőztetés jelvényével takarva, utálattal és fajtalansággal telt aranykelyhet hord kezében ; mert ö uj Bábel, mely hasonlag a régihez, ") királyokat és népeket részegített utálatos bálványimádásának borával, és betöltő borzalmaival az egész világot. Most „részeg a szentek és Jézus tanúinak vérétől.“ De elpusztul és elnéptelenedik majd a kereskedők és hajósok jajai közt, kik fajtalanságának szolgáltak. Csak a város pusztulása után hajtatik végre az Ítélet a vadállaton (az üldöző világhatalmon) és szolgáin : a hamis prófétán és a föld lakóin, kik a vadállatot imádták. Most következik a szabad és uralkodó egyháznak az ezres évszámmal jelölt időszaka, melyben a pogány bálványimádás le leend győzve s eltörölve, és a sátán a mélységben lebilincselve nem fog hatalommal birni, hogy az egyházat az előbbi módon üldözze. Azonban végül ismét fölszabadul és távol lakó népeket (Gog és Magog) csábít el a „kedvelt város“ — az egyház — (sikertelen) ostromára. Az egyház most mint hatalmas birodalom vagy mint jól megerősített város ábrázol tátik. Az ellenséges népek nem jelöltetnek pogányoknak, 3) mert ezeket már nem kellene a sátánnak elcsábítania, mig itt épen ez elcsábítás van kiemelve. *) Sem a vadállat, som a hamis próféta a csábító, mert a régi római pogányság régóta megszűnt, az állat és próféta régóta ártalmatlanokká vannak téve. Itt tehát más elcsábítás, a pogány bálványimádástól különböző balhit jeleltetik. Az eszköz, melyet a sátán használni fog, nincs megemlítve, és ez utolsó elcsábítás és a „szent város“ megtámadása után következik a világ és sátán fölötti Ítélettel a világ vége. Tehát oly személyiséget, moly kitünőleg antikrisztusnak volna nevezhető, az Apocalypsisben sem ki nem lehet mutatni, sem bárhová beilleszteni. 177. Ellenben Pilla thcssalonikaiakhoz intézett második levelében közel föllcptét hirdeti „a bűn omber“-ének, kit maga nem nevez antikrisztusnak, kin azonban később Krisztus nagy elloné252 A „jelenések“ vadállatja és prófétája. *) Apoc. 16, 10. —• 2) Jerem. 51, 7. — 3) Az eOvr) szóban még nincs benn e fogalom „pogány“, mint ezt Düsterdieck, Offenb. Joh. 548. 1. véli. és ezáltal bizonyos vélemény szerint meg nem oldható nehézségbe ütközik. — *) Apoc. 30, 3, 7. 10.
