Döllinger J. J. Ignácz: Kereszténység és egyház az alapítás korában - 32. évfolyam (Pest, Athenaeum, 1869)
Második könyv. Az apostolok tanítása
HÁDES. 237 a gyökereknek is, melyeket a bűn az egyes vétkek által a lélekben vert, ki kell tépetniök és fokonkint az utolsó ízig megsemmisíttet- niök. E gyógykezelés fájdalmas volta fokozódik a lélek azon állapota által is, melybe a halál által porhüvelyétől megszabadulva jutott, amennyiben érzékenysége, mely eddig a ránehezedő földi s anyagi test által részben el volt altatva s mintegy elkábítva, most e kötelék szétbomlása után föléled és finomabb lesz. Maga az elrnu- laszthatlan, azonban ez életben épen el nem ért önismeret, melyre a lélek a túlvilágon fokozatosan fog ébredezni, t. i. önmagának olyatén ismerete, milyen az Istennek van róla ; a rosznak és tisztátalannak, mely a lélekhez még mindig hozzátapad, s a jó hiányának puszta észrevétele és érzete, a fokozott érzékenység ez állapotában kínos, de tisztító fájdalom leend. 156. Jézus nevére — az apostol szavai szerint — nemcsak az égben és földön fognak mindenek imádva térdet hajtani, hanem még a „földalattiak,“ az alvilágbanJartózkodó megholtak is.1) Hálásan fogják imádni, mint Megváltójukat, mert tisztulásuk ez állapotban is csak az ö szent vérének erejénél fogva történik, melyet az emberek üdvéért ontott; Jézus Krisztus vére az, mely „megtisztít minket minden bűntől.“ 2) Szent Pál azért a műnek, melyet az Ur híveiben megkezdett, nemcsak a halálig, hanem a halálon túl egész „Krisztus napjáig,“ 3) t. i. az utolsó nagy világitéletig tartó folytatásáról is szól ; tehát a középállapotban is üdvözítési folyamatot tételez föl, mely csak a tisztulás fokozatos menetelehet. Krisztus maga is félre- magyarázhatlanul a halál utáni középállapotra célozván fogságról szóla, melyből az ember nem fog szabadulni, mig az egész tartozást — az utolsó fillérig le nem fizette. 4) A Szentlélek elleni bűn az ő kijelentése szerint sem ezen, sem a másvilágon meg nem bocsátta- tik.5) Van tehát bünbocsánata másvilágon ; és számtalanok, midőn a túlvilágba lépnek, oly állapotban vannak, melyben nem tekintve a már ez életben elnyert s odaígért bocsánatot, még egy utolsó s mindent kiegyenlítő bünbocsánatra szorúlnak, mivel a teljes bocsánat t. i. a bűn minden következményének teljes megszüntetése, csak ennek végleges eltörlése és a lélek tökélyes tisztúlása által áll be. 157. Az ember ez állapota a helyet lilletőleg Hádesnek mondatik, mely szó az apostoli iratokban az ószövetségi Seol- nak felel meg és oly kifejezés, mely általában azon helyet és állapo') Phil. 2, 10. — 2) 1 Jo. 1, 7. — 3) Phil. 1, 6. — 4) Máté 18, 34 v. ö. 5, 20. — 5) Máté 12, 32.
