Döllinger J. J. Ignácz: Kereszténység és egyház az alapítás korában - 32. évfolyam (Pest, Athenaeum, 1869)

Második könyv. Az apostolok tanítása

AZ EGYHÁZ MINT GYÓGYINTÉZET. tó1, mégsem mondhatá senki, hogy c befolyások mindig egészen haszontalanok s terméketlenek lesznek rájok nézve; az egyház re­mélt és imádkozott értők, és a mai bűnös holnap már megtért le­bete. Csak midőn a veszély a meggyógyulás reményénél nagyobb volt, hogy t. i. ragály által az egészséges tagok is a beteg bajába esnek, kelle azt elkülöníteni. 12<>. Ezért Krisztus, a szérűről, hol tisztabuza és polyva '), a szántóföldről, hol tisztabuza és konkoly együtt van, a hálórul -), a királyi vendégségről 3), az okos és esztelen szüzekről 4), a jó pász­torról és a szőlőtőrül6) szóló példabeszédek egész sorában, me­lyekben országa — az egyház — tagjainak minőségét teszi szem­lélhető ve, övéit arra készíti elő, hogy egyházában folyton nagy Számmal lesznek a meg nem tértek és tisztátlanok ; mivel előre­látta, hogy az a legnagyobb kísértések, a legcsábítóbb tévelyek egyike leendett, ha egyházát csupa tiszta és tökéletesnek vélt tag­ból akarta volna alakítani. Az egyház szántóföldje tisztabuzával s konkolylyal van bevetve, és csak az aratás napján, az ítéletkor történik az elválasztás. A hálóban vannak jó s rothadt halak, mi" ként Isten országa — az egyház — jókat ésroszakat bír keblében. A jó pásztor még az eltévedt juhokban is sajátjait látja s utánok megy a pusztába. A jó szőlőben — Krisztuson — vannak termék­kód n vesszők is, s csak a végleges elszakadás után vettetnek ki és égettetnek el. Ep így szent Pál : Az egyház nagy épületében nemcsak arany- és ezüst-, hanem fa- és agyagedények is vannak ; vannak edények, melyek tiszteletre, és vannak, melyek utálatra használtatnak. Az apostol, ki c képet használja, nem akarja, hogy az utóbbiakat a házból kivessék, hanem csak azt, hogy tőlök tisz­tán tartsuk magunkat, hogy általuk magunkat bemocskoltatni no engedjük, s így szent, vagyis az Úr használatára tiszteletreméltó edények legyünk 7). Eszerint az egyházban a legkülönfélébb fo­kozat mellett mindannyian kapcsolatban vannak ; a hívők összesége egy papi nemzetséget képez ; mindegyik a maga módja szerint köz­vetítő, oly szerv, mely által mások erkölcsi közléseket és behatá­sokat nyertek, és a legmunkásabbak képezik a sót, a kovászt az egyhái tagjainak tömegéhez. 218 ') Mát. 3 ; 12. — 2) Mát. 13. — 3) Mát. X, 22 ; 2 s köv. — *) Mát. 25; s köv. — 5) Ján. 10 ; l s köv. — Luk. 15 ; 4 s köv. — 6) Ján. 15 ; 1 s köv. — 7) 2 Tim. 2 ; 20, 21.

Next

/
Thumbnails
Contents