Döllinger J. J. Ignácz: Kereszténység és egyház az alapítás korában - 32. évfolyam (Pest, Athenaeum, 1869)
XVIII A természetbúvár, ki valamely vetőmagot felnyit és szétbont, a legélesebb és legfigyelmesebb tekintettel sem ismerheti föl, mily növényalakúlatokat hord e mag tehe- ték és lényeg szerint méhében ; nem rajzolhatja le, minő alakja lesz majd, ha felnőtt. Hasonlag a legélesb elméjíí római vagy görög, — vizsgálta légyen bár a közelében levő fiatal keresztény községeket beható szorgalommal, s a tőle telhető legnagyobb elfogulatlansággal, — vagy lemond vala minden jövendölésről, mely annak további menetére s jövő történelmi állására vonatkoznék, vagy pedig egészen más dolgokat, talán az időjártával valósuló események- és állapotoknak épen ellenkezőjét he lyezte volna kilátásba. Es nemcsak pogányok, magok a keresztények ípég távolról sem látták még be világképző hatalmát és horderejét ama szellemi és erkölcsi erőknek, melyek egyesületök keblébe lerakva, gondozásuk- és kormányzásukra bízattak. Ellenben a mi szemeink előtt a kereszténységnek csaknem két ezredéves történelme tárúl fel; a mi tekintetünk átfoghatja és megítélheti a benső szükségesség- és következetességgel végbemenő fejlődési folyamatot, ez untalan továbbvitelt és kidomboritást, mely soha az apostoli korszak eredeti benső lényegteljén, hanem igenis, messze túlterjed annak egyszerű körrajzain, kezdetleges formáin és életnyilvánulásain. E hosszú tapasztalat világánál, melyben minden korszak az elmúltnak értelmező commentáraul szolgál, képesek vagyunk rá, hogy mélyebben hatoljunk az apostoli egyház szellemébe, több oldalról állítsuk elé lényegét, mint ezt a korábbi nemzedékek tették. A tökély mely célja lebegett a jelen könyv szerzője előtt, azt az olvasó fáradság nélkül megismerheti. Hogy az ezen előállításban nincs elérve, készséggel beismerem. München, 1860. szept. 18.
