Döllinger J. J. Ignácz: Kereszténység és egyház az alapítás korában - 32. évfolyam (Pest, Athenaeum, 1869)
Első könyv. Jézus Krisztus és az apostolok
A TÖBBI APOSTOLHOZ 83 ban rejlik, mert Péter érezte, hogy ő és a többi idősb apostol kiválóan alkalmas és hivatott a zsidók megtérítésére, s hogy feladatuk az, miszerint a megtért zsidók és megalakult zsidókeresztény községek alapján vezessék be a pogányokat. Péter és a többi idősb apostol, hogy a pogányokra hathassanak, a szétszórtságban megtért zsidók közbejöttére szorultak, kik a pogány nézetmóddal, szokásokkal már megismerkedtek ; mig Pál kitünöleg arra volt képesítve, hogy a pogányok közt működjék közvetlenül s legjobb sikerrel. Midőn azonban Pál magát pogányok apostolának nevezi, nem azt akarja kifejezni, mintha hivatása betöltésében a pogányoknak kellene előnyt adnia a zsidók fölött ; sőt inkább, első gondja mindig a zsidók felé irányúi vala ; azzal csak azt mondja, hogy apostoli tevékenységének tere kiválólag a birodalom pogány tartományainak nagy területe, hol a zsidók csak szórványosan lakának • ellenben a többi apostol ekkor még Judaea és Galilaea községeinek szentelő magát, hol csak zsidókeresztények, vagy oly csekélyszámú pogánykeresztények voltak, hogy ezen vidékek uralkodó jellegét a zsidókeresztények eleme képező, a kevés pogánykeresztény pedig ehez alkalmaz - kodék. Ellenben a Pál alakította vagy látogatta községekben kezdet óta a pogány elem volt túlnyomó ; és az ott tartózkodó zsidókeresztényeknek ehez kelle alkalmazkodniok, mellőzvén a törvény azonjerojét, mely válaszfalat emelt közöttük és tiltá a kö- rülmetéletlenekkel való közös étkezést. 143. Péter tettei- és viszontagságairól, Pállal Antiochiában történt találkozásától egész római vértanúhaláláig, semmi bizonyost sem tudunk. Azonban van tőle két levelünk, melyek eredete alkal- kalmasint ezen időbe esik. Első levelét szorosan meg nem határozható időben északi Kis-Azsia azon községeihez intézte, melyek részben zsidó-, túlnyomókig azonban pogánykeresztényekből alakultak: a pogányok közt „elszéledt választott jövevényekhez Pontus-, Galatia-, Kappadocia-, Ázsia- és Bithyniában,“ tehát oly községekhez, melyeket részben Pál alapított. A levél átadója is Pálnak egyik régibb társa Silas vala. ') A feliratban eléforduló „diaspora“ szó semmikép sem bizonyítja, hogy a levél csupán a zsidókból lett keresztényeknek szól ; ez oly különböztetés, melyro Péter bizonyosan nem is gondolt; hanem e kiiojezés önkényt ki- *) *) 1 Péter. 5, 13. 6*
