Wiseman Miklós bíbornok: A tudomány öszhangzásban a kinyilatkoztatással - 31. évfolyam (Pest, Kocsi Sándor Ny., 1868)
Első eléadás: A hasonltó nyelvészetről. I. Szakasz
33 alább említendő mestermüvet láttam volna, meggyőzni látszott arról, hogy mindkettő ugyanegy és pedig az indogermán családhoz tartozik. Önöknek talán úgy tetszik, hogy e műre tett megjegyzéseimben hosszadalmasabb és szigorúbb valék, mintsem tárgyam követelte volna; meg kell azonban vallanom, hogy legnagyobb fájdalmamra többször hallottam a panaszt, miszerént angol népleiróink (ethnograph) a külföldi nyelvbuvárok nagyszerű vívmányai mögött messze elmaradtak ; s valóban, ha az ember először Humboldt Vilmosnak tudós, éleselméjü és alapos kutatásait olvassa, azon szavakra vonatkozólag, melyek a biskáji nyelvből nyerik megfejtésüket, de melyek e könyvben annyira el vannak torzítva, bámulja a józan bölcselmi és nyelvészeti alapelveket, melyeket minden lépten követett, *) s ha azután egy később megjelent müvet vesz kezébe, mely ugyan e téren mozog, csakhogy a gyermekes szóelemzésnek európai nyelvtudósok által kigúnyolt s megvetett rendszere szerént: alig menekülhet azon élénken érzett fájdalomtól, hogy szomszédaink szemrehányásait vonjuk magunkra és hogy eddigi vívmányaik nálunk tekintetbe nem vétetnek. Ha Str. Muray-t kell legnagyobb népleirónak neveznünk, ki a legritkább olvasottságot a legnevetségesebb elmélettel egyesíti, ki dacára, hogy számos nyelvet alaposan bírt, azt állítja, miszerént az összes európai nyelvek kilenc ízléstelen, egytagú szóból erednek ; 2) ha egy bölcsész, ki iskolája előtt nagy tekintélyben áll, még 1827-ben a görög és sanskrit nyelvek rokonságáról, mint valami uj és idegen dologról beszél, és „Bopp Ferencnek német müvére“ s „a hires Schlegel Fr.-nek az Indusok nyelvéről és bölcsészetéről szóló értekezésére“, mint oly munkákra hivatkozik, melyeket csupán bírálatokból ismerünk ; Grebelint, de Brosses-t és Leibnicz-ot e szakban legnagyobb tekintély gyanánt mutatja be és ide s tova kapkod, hogy bebizonyítsa, miszerént a sanskrit — görög- és latinból összeböngészett tolvajnyelv, s ezen állítását a konyhalatinság és ^„Prüfung der Untersuchung über die Bewohner Hispainens“ Berlin 1821. cimü érdekes müvében. Vesd össze Astrovianak astól (záporpatak) és sírtól (föld) való származtatását sir Betham V-tól (1001.), a német tudósnak e névre vonatkozó vizsgálataival, mint az a spanyol és olasz nyelvben előfordul. 114. 2) Ezek a következők: 1) ag, wag, hwag ; 2) bag, bwag ; 3) dwag ; 4) cwag ; 5) lag ; 6) mag ; 7) nag ; 8) rag ; 9) swag. (History etc. i. h. 31. h). — „E kilenc szó s összetételeik segélyével képzó'dött minden európai nyelv.“ 39. 1. 3
