Wiseman Miklós bíbornok: A tudomány öszhangzásban a kinyilatkoztatással - 31. évfolyam (Pest, Kocsi Sándor Ny., 1868)
Tizenegyedik eléadás. A keleti tanulmányokról. II. Szakasz. Profán irodalom
379 általános is, mint ez. Záreléadásomban majd leend alkalmam azon gyanúsítás felemlítésére, melyet a humanisticus tudományosság sokak részéről tapasztalt; most csak azt akarom megjegyezni, hogy bizonyos gyenge elmék főkép a jelző által, mely azt a szent tanulmányoktól megkülönbözteté, vezettettek elhirtelenkedett itéletökre. E név : világi, humanistikus vagy profán tudomány volt tettleg oka vagy előmozdítója azon ellenszenvnek, melyet az ily férfiak minden más, mint a theologiai tanulmányozás iránt éreztek és kifejeztek. De mindezen kifejezés csak viszonylagos és oly nyomatékosan csak az egyik tudomány kiemelése végett van választva, mely értékre nézve szükségkép felülmúlja a másikat : a mint minden, a mi az elmére és kifejlesztésére vonatkozik, szükségkép megelőzi azt, mi a földtől származik. De a bölcseség és ismeret, bárhol találtassék is, az Isten ajándéka és gyümölcse az általa kölcsönzött erők helyes használatának, és a mint a korábbi századok keresztényei legszentebb műemlékeiken aggály nélkül ábrázolták oly férfiak képeit, kiknek tudománya és tetszetes költészete még a pogányság korában is díszére vált a világnak : úgy ezen férfiak tudománya talán csak méltó arra, hogy helyet foglaljon azon szent hit felvilágosításai és ékítményei közt, melynek számára azon épületek rendeltettek. Midőn tehát az ily tanulmányokat figyelmünkre a legméltóbbaknak ítélem, a most említettek megfontolása teljesen eloszlatja aggodalmamat : a szentirás oly megvilágosításait a profán irodalomhoz számítani, melyek igen tiszteletreméltó jellemű és mély vallásos érzelmű keleti Íróknál előfordulnak. Mert én e kifejezést csak egy igen hasznos és ajánlandó tudományág általánosan elfogadott megkülönböztető jelének értelmében veszem. Ezen előadás tárgyát 3 részre osztom ; először oly értelmezéseket tárgyalok, melyeket a keleti régészet keleten nyerhet ; azután felemlítek néhány esetet azon befolyásról, melyet folyton növekvő ismerkedésünk Ázsia bölcseletével hitünk védelmére gyakorol ; harmadszor pár példát mutatok be azon haszonról, melyet keletnek történelmi okmányaiból meríthetni.
