Wiseman Miklós bíbornok: A tudomány öszhangzásban a kinyilatkoztatással - 31. évfolyam (Pest, Kocsi Sándor Ny., 1868)
Tizedik eléadás. A keleti tanulmányokról. I. Szakasz. A szent irodalom
362 legújabb nyelvészek egyike által eltávolitatott, és igy ama belső érvek mindannak előnyére helyeztettek vissza természetes érvényökre épen azon tndomány kitartó tanulmányozása által, melyet megtámadására használtak. 19. §. II. Bibliai értelmezéstan. 1) A szent atyák megtámadására alkalmazva. Az értelmezéstant, vagyis a sz. írási magyarázat alapszabályainak tudományát alig fogják önök oly tudománynak tartani, mely tökély esi thetőbb volna, mint a zsidó nyelvtan. Az egyház legrégibb irói nem értették-e a szentirást is? és ezért nem kellett-e értelmezésében szilárd és szabatos törvényeket követniök ? Igen is fölfogom e kérdés fontosságát, mely abban, mit ezennel mondandó vagyok, talán kielégítő választ nyer. Azonban midőn az értelmezéstanról, mint tudományról szólok, az alapelvek és szabályok oly rendszeres foglalatját értem, mely képesekké tesz bennünket az Isten szent szavát lehető könnyűséggel tanulmányozni; és valamint nekünk jobb görög és latin nyelvtanaink vannak, mint azoknak, kik e nyelveken beszéltek, anélkül hogy azért azt mondanók, miszerént nálok jobban tudjuk is és értjük : úgy az újabb kor szorgalma is, a szentirás magyarázatnak azon ész és logikán alapuló törvényeit, melyek a régiek irataiban elszórva találtatnak és általuk a szószerénti értelmezésnél alkalmaztattak, anélkül, hogy mint szabályok használtattak volna, gondosan összegyüjté és rendezé. Ez utóbbi állításom semmiféle megtámadásától sem riadok vissza. Igaz, hogy a sz. atyák gyakran allegóriák és mysteriu- mokba mélyednek, melyeket koruk Ízlése követelt, s melyek olvasóik, s hallgatóik erkölcsi oktatására szolgáltak. Igaz, hogy ők a szószerénti értelmezéseknél sem követik mindig amaz elméleti szabályokat, melyeket maguk oly világosan felállítottak, hanem az alkalmi hitfejtegetéseket elébe teszik a scholiasták kevésbé megfenyára egyes számú. Lud. de Deo, ,,Crit. Sacra“ 226 1. „Animad in V. T.“ 547. 1. Úgy látszik, hogy e névmás nemcsak mindkét számmal, de mindkét nemmel is közös, minthogy Jób XXXIX. fej. 7. versében, mint nőnemű fordul elé.
