Wiseman Miklós bíbornok: A tudomány öszhangzásban a kinyilatkoztatással - 31. évfolyam (Pest, Kocsi Sándor Ny., 1868)
Kilencedik eléadás. A régészetről
334 ke egy nagy Ígéret telj esültét hirdeti, a második bizonyságot tesz a kereszténység diadaláról a pogányság fölött : Flavius színköre egykoron'a vértanuk bizonyság-tételének színhelye volt. És bizonyára bármely hitet vallja is az ember, csak megindult s ünnepélyes érzettel léphet ama sok régi s tisztes templomba, melyek magánosán állanak a régi építmények romjai közt, nem azért, mert pusztaságban állíttattak fel, hanem mint azon hegykupoknál, melyek a hegyek oldalaiból kiemelkednek, mert sok évszázad viharai a körülöt- tök levő kevésbé szilárd anyagot, mely körülvevé s egymással ösz- szeköté, elsodorták. S ha ő azok egyikébe lép s látja, hogy minden részÖK s diszitményök éppen oly állapotban van, mint hajdan, annyira érintetlen, oly változatlan, mintha még a régi keresztényektől beléjök lehelt lég sem változott volna : úgy hiszem nem esnék terhökre egy rövid pillanatig úgy érezni, mint ők éreztek ; azt kívánni, bár maradt volna minden más is ily változatlan ; azon vágyat táplálni, hogy a vallás ismét oly mély gyökeret verjen sziveinkben, mint azokéban, s ha nem hozhatja is elé a vértanuság pálmáját, legalább a béke olajágát teremje. Es bármerre barangoljunk a régi város maradványai közt; keressünk bár gyönyört vagy tanítást : ott oly hangulat fogja el lelkeinket, melyet még a leggondatlanabb sem kerülhet ki, mely minden önző személy érzelmet elfoljt s bizonyos vallásos lélekállapotot, mely megmutatja, hogy minden pnsztán földi hatalom szétrombolása a szellemibb befolyás bevezetésének szükséges előzménye volt, valamint ezen rombolás szemlélése utat tör azon befolyás személyes működésének. S igy elmondhatjuk, hogy a régészet, a romok s emlékek tudománya nemcsak fcljogosit s gyönyörködtet, hanem valóban a legerősebb vallási benyomás s személyes meggyőződés alapját is képezheti.
