Wiseman Miklós bíbornok: A tudomány öszhangzásban a kinyilatkoztatással - 31. évfolyam (Pest, Kocsi Sándor Ny., 1868)

Első eléadás: A hasonltó nyelvészetről. I. Szakasz

9 —

ellenmondó igényeiket annyi biztosság- és valószinüséggel érvényesítek, hogy megnyugtató eredmény nem vala remélhető.

A kelt nyelv buzgó védőre tatáit a tudós Perzon-ban ;l) a chinai nyelv igényeit Webb s néhány más iró hévvel védelmező. 2) Sőt napjainkban is — mert az ábrándozók ily neme még most sem halt ki, — Don Pedro de Astarloa, Don Thomas de Sorreguieta és Abbé d’Iharce — Bidassuet d’Aroztegui a biskai nyelv mellett szállottak síkra ugyanazon eredménynyel, mint előbb az alapos tudományu és esetlen Becanus Goropius anyanyelvét, az alnémetet (Plattdeutsche) mutatá be a földi paradicsom nyelveként.3)

E vetélkedő igények dacára a sémi, azaz a Nyűgöt-Ázsiában uralkodó nyelvek látszottak túlsulylyal birni; de fájdalom, itt is féltékenység és civódás uralkodott az egyes testvérek között. Az abyssinok azzal dicsekedtek, hogy nyelvök az anyatörzs, melytől még maga a héber is származott ;4) egész sereg syr iró saját nyelvét Héberen át egyenes vonalban Noé és Adámtól származtatá ;5) de a héber volt azon követelő, mely legtöbb szavazatot nyert. József régiségeitől és a targumin, vagyis az Onkelos-féle és a jeruzsálemi chald paraphrásisoktól egész Antonig (1800) keresztények és zsidók egyaránt csaknem határozottan jogosultnak tekintették, s a tudós világ első rangú nevei, mint: Lipsius, Scaliger, Bochart és Vossius elméietök nem egy igazságát e vélemény bizonyosságára épiték. A tudós és éles elméjű Molitor azonban, ki a kath. igazságok védelmére a rabbin irodalom kincstárát kizsákmányolva, elis- *)

*) ,Antiquité de la Nation et de la langue des Celtes“ Paris. 1804.

2) „Essay on the Probability that the Language of China is the primitive Language.“ Lond. 1669. ,,Thc Antiquity of China ; or an Historical Essay endeavouring a Probability that the Language of China is the primitive Language.“ Lond. 1678.

3) Astarloa, „Apologia de la lengua Boseongada.“ Madrid. 1803. Sorreguieta, „Semana Hispana-Bascongada la uniea de la Europa, y la mas antigua del orbe.“ Madrid. 1804. — D’Iharce prospoetus-át francia lapokban 1828-ban tette közé. Müve azóta, ugyhiszem, megjelent. Becanus : „Origines Antwerpia- nae.“ Antw. 1569. 534 s iöv. 1.

4) Lásd az uj szö-etség „Editio princeps“-éhez (Róma 1548.) irt elő- jegyzeteket.

5) Assemani, „Biblioth. orient.“ Tom. III. part. I 314 lapján fölhozza őket ; Ibn Chaledun. Mas’ udi, Haider Rasi és más arab Írók ugyanazon véleményen vannak. Lásd Quatremére tudós „Kisérlet“-ét a „Nouveau Journal Asia- tique-ben 1835. évi március.