Wiseman Miklós bíbornok: A tudomány öszhangzásban a kinyilatkoztatással - 31. évfolyam (Pest, Kocsi Sándor Ny., 1868)
Második eléadás. A hasonlító nyelvészetről. II. Szakasz
89 mást s kitörölhetlenebb jelleget kölcsönöztek a nyelvek jellemének, mint később történhetett volna, midőn az első, tényleg erőteljesebb források gyengültek vagy működni megszűntek. 39. §. Gondviselés szerű ősz liang az egély különböző fokai sa különféle nyelvcsaládok között. Nem képzelhetjük mindazonáltal, hogy az isteni gondviselés a beszéd ezen szent adományainak a különböző emberi családok közt történt kiosztásánál csupán azon tekintetet tartja vala irányadónak, miszerént az emberi nemet helyileg szétszórja vagy az ön- nyilvánításra különféle alakokkal megajándékozza ; hanem minden esetre mélyebb s fontosabb célt tartott szemelőtt : t. i. a szellemerők fölosztását. Mert oly biztosan állíthatjuk a nyelvről, hogy az testtel fölruházott erő, úgy szólván megtestesülése a gondolatnak, hogy csaknem ép oly könnyen képzelhetünk lelket test nélkül, mint gondolatainkat külső kifejezésök alakjai nélkül. Ez okból a szellem teremtményei eszközeinek is maguk részéröl annak jellemét kell idomítani, korlátozni s meghatározniok, úgy hogy valamely nemzet szelleme szükségkép viszonyban álljon nyelvével. A sémi család, mely a dolgok viszonyainak kifejezésére alkalmas ragokat és nyelvtani alakokat nélkülöz, a hajlíthatlan mondatfüzés következtében merev s a külső tények fogalmait kifejező szavakat igegyököktől kényszerülvén származtatni, nem irányozhatta a szellemet elvont s belső eszmékre ; ezért szójárásai minden időben a legegyszerűbb történeti elbeszélésekre és legmagasztosabb költészetre alkalmasak, melyben csak gyors egymásutánban keletkező benyomások és ér- zemények éreztetnek és iratnak le ; mig ellenkezőleg sohasem keletkezett keblében csak egy honi bölcsészeti iskola is, sohasem találkozunk nála a metaphisikai gondolkodásnak elemével még leg- fönségesebb terményeiben sem. Ez okból vannak a hébernyelvben az egély legmélyebb kinyilatkoztatásai, a jóslatok legrettenetesb jelentései, az erény legbölcsebb intelmei a kíiltermészettől kölcsönzött képekbe burkolva. S e tekintetben a Korán szerzője szükségkép ugyanezen utat választotta. Ellenben az indogermán csodálatos hajlékonysággal bir a dolgok bel- és külviszonyainak kifejezésére, névszóinak hajlítása,
