Wiseman Miklós bíbornok: A tudomány öszhangzásban a kinyilatkoztatással - 31. évfolyam (Pest, Kocsi Sándor Ny., 1868)
Második eléadás. A hasonlító nyelvészetről. II. Szakasz
86 Azonban a köztük fölmerülő hasonlóságok valóban oly számosak, rendkívüliek és részletesek, hogy egy műben, melyről néhány szóval meg kell emlékeznem, két hosszú s kimerítő értekezéssel találkozunk, melyek igyekeznek hebizonyítani, miszerént Amerikában először a zsidók, azután a keresztények gyarmatokat alapítottak.1) 37. §. D í s z m ti az amerikai) régiségekről. A mü, melyre itt célzok, a mexikói emlékek valódi királyi gyüjetménye kiadva Kingsborough lord által, mely megbecsülhette!! anyag azok számára, kik azok tanulmányozására szentelik magukat. Lehetetlen ezen díszes köteteket átlapozni a nélkül, hogy a bennük rejlő művészet sokoldalúsága magával ne ragadja az embert. A jelképes alakok, melyek az emberi alkatot kificamitott és megcsonkított állásokban ábrázolják, semmi hasonlattal nem birnak a fönséges műben előforduló rajzokkal. Emitt magas alakokat látunk harcias magatartással ; amott meg nőket, kik keresztbe tett lábakkal kétfejű szörnyetegeken ülnek, karjaikon gyermekekkel s nyakukon gyöngyfüzérrel, mig fejőket csúcsba összefutó művészi fejékek díszítik, melyek néha állatok alakjával birnak; máshol teknős békával, India e szent jelvényével találkozunk; azután fa körül tekergő kígyót látunk vagy embereket, kiket valamely alaktalan szörny elnyeléssel fenyeget ; szóval úgy tetszik nekünk, mintha valamely ind barlangban vagy ős pagodban szemlélnők e metsz- vényeket.2) Hozzáadnám még, hogy az arcjelleg ezen metszvénye- ken semmi esetre sem amerikai, hanem erősen emlékeztet az ó-ind vonásokra. Ezeken kiviil az ép oly sajátságos emlékek még egy más nemével találkozunk, melyek az egyptomi művészettel látszanak öszhangzani. Vannak itt gúlák, melyek ugyanazon minta szerént épültek s valószinüleg hasonló célra szolgáltak: továbbá szorosan bepólyázott alakok, melyeknek csak alul lábaik s mindkét oldalon kezeik'láthatók, mint az egyptomi szobrokon, mig a főt környező fejék mindkét oldalon lelógva roppant nagy füleket tüntete') „The Antiquities of Mexiko.“ Published by A. Anglio. Vol. VI. p. 232-409. et 409-420. 2) L. Vol. IV. part. I. fig. 20. 36 ; 27, 28. 32. „Specimens of. Mexican sculpture in possession of M. Latour Allard at Paris.“ Fig. 15. part. III. fig. 8.
