Wiseman Miklós bíbornok: A tudomány öszhangzásban a kinyilatkoztatással - 31. évfolyam (Pest, Kocsi Sándor Ny., 1868)
Második eléadás. A hasonlító nyelvészetről. II. Szakasz
82 Ezen elkülönítő erő sehol sem vizsgáltatott több figyelemmel, mint Polynesia törzsei közt. „A papua vagy australiai négerek, úgymond Leyden tr., általában igen kis államok, vagy még inkább egyesületekre látszanak oszolva, melyek szerfölött csekély összeköttetésben állanak egymással. Ezért nyelvök számos szójárásra oszlik föl, melyek idő folytán elkülönzés, véletlenség vagy rósz kimondás által csaknem minden hasonlóságukat elveszték.“1) „A nyelvek, mondja Crawfurd, valamennyien ugyanazon folyamaton mennek keresztül. Vad állapotban igen nagy, kiképzett körökben igen kis számuak. Az amerikai szárazföldön létező nyelvek állapota meggyőző érvet nyújt e tényállást illetőleg, melyet ép oly kielé- gítöleg világítanak meg az ind szigetek. A négerek, kik a társas lét legalacsonyabb s legelvetemültebb állapotában, Malakka fél-sziget hegyeit lakják jóllehet csekély számmal, számos különböző törzsre oszolnak, melyek ép annyi különböző nyelveken beszélnek. Timor sziget vad és szétszórt lakossága a menynyire tudjuk , nem kevesebb mint negyven nyelven beszél. Ende- és Flores-en szintén számos nyelvet találánk ; s Borneo kannibál lakói valószinüleg néhány száz nyelven beszélnek.“2) Ugyanezen jelenségek vehetők észre az ugyan egy fajhoz tartozó australiai törzseknél, ha a különböző törzsek közt előforduló szavaknak King kapitány által közzétett jegyzéket vizsgáljuk. 3) A legnagyobb különbség uralkodik közöttök ; azonban néhány, például a szem jelölésére szolgáló kifejezés valamennyinél fordul elé, és itt ott, mint a haj megjelöléseinél az egymással érintkező törzsek is lényegesen eltérnek egymástól, mindazonáltal más távol szigetekkel összhangzásban vannak. Ha már ezen indokok máshol is ily módon működnek ; még hatályosabbaknak kell Amerikáugyanazon faluban két család nem beszéLi tökéletesen ugyanazon nyelvet. S hozzá teszi, mi nem kevésbé fontos : hogy nyelvök naponként változik s annyira változott már, miszerént az ős huronnyelv egészen különbözik a jelenlegitől.“ ■— Közepamorikai hitküldérekröl, kik a vad törzsek nyelvét leírni törekedtek s gondosan följegyzék azon szavakat, melyeket, elsajátíthattak. Hogy ha azonban ugyanazon törzshöz csak tiz év múlva visszatértek, szótárukat elavultnak s használhatatlannak találták. Eégi szavak eltűntek és újak merültek föl, s a nyelvnek külső alakja teljesen megváltozott. — Müller M. Lect. on the science of language I. K. — (A n. ford, jegyz.) 1) „Asiat. Researches“ X. köt. 1(52. 1. 2) „History of the Indian Archipelago“ II. köt. 79. 1. 3) „Narrative of a Survey of the Intertropical and Western Coasts of Australia-“ Lond. 1826. Vol. II. Append.
