Wiseman Miklós bíbornok: A tudomány öszhangzásban a kinyilatkoztatással - 31. évfolyam (Pest, Kocsi Sándor Ny., 1868)
Második eléadás. A hasonlító nyelvészetről. II. Szakasz
80 lényeges fontosságúak s teljesen eltávolíták mindazon nehézségeket, melyek az amerikai nyelvek sokaságából származnak. Mindenek előtt először az Amerika nyelvein átvonuló szerkezetnek vizsgálata semmi kétséget sem hagy az iránt, hogy valamennyien egyetlen sajátságos családot alkotnak, mely minden részeiben a kötelékek leglényegesbike, a nyelvtan öszhangzása által kapcsoltaik egybe. Ezen öszhang nem valamely ingadozó és határozatlan hanem szerfölött hatályos s a nyelvtan legnélkülözhetlenebb részeit magában foglalja ; mert az kiváltkép azon sajátszerü módban áll, mely szerént az ige jelentménye és viszonyai ragozás helyett szótagok becsusztatása által határoztatnak meg ; ez bírta Humboldt V. arra, hogy az amerikai nyelvek ezen családsajátságát az általa szokásba vett agglutinatio kifejezéssel jelölje. Ezen öszhang nem csupán egyes tájak tulajdona ; hanem kiterjed az uj világ mindkét felére, s a nyelveknek, melyeken a forró és hideg égöv alatt a legvadabb, s a műveltebb törzsek beszélnek, családhasonlóságot kölcsönöz. „Ezen csodálatos hasonlóság, ama különös módban, melylyel áz igék ragoztatnak, s mely Amerika egyik végétől a másikig uralkodó, úgymond Sgy iró, rendkívül kedvez, egy ös nép fölvevésének, mely a bennszülött amerikaiak közös törzsét képezd.“ Egy másik megjegyzi : hogy ha a nyelvek között, melyek száz mértföldnyi távolságra szakasz- tattak el egymástól, ily rendkívüli rokonságot észlelünk a legegyszerűbb következtetés, melyet ebből vonhatunk, az : „hogy a műveltség egy közös központjából veszi valamennyi eredetét.“ ') Másodszor, minél több figyelmet fordítunk az amerikai nyelvek tanulmányozására, annál jobban alávetve találjuk azokat más családok törvényeinek, a mennyiben ezen egy, nagy család lassan- kint terjedelmes csoportokba válik szét, melyek szorosabb rokonságban vannak egymással, mint azon nagy törzszsel, melynek ismét egy ágát képezik. így már rég észrevették a hitküldérek, hogy bizonyos nyelvek más szójárások kulcsaiul tekinthetők, úgy, hogy, ki ezek birtokában van, könnyen elsajátíthatja a többit is. Mint emlékszem, már Hervas teve ez észrevételt, melyet későbbi kutatások tökéletesen megerősítenek. Ez okból osztályozhatá Balbi az amerikai nyelvek tableau-jában bizonyos nagy tartományokba, melyeken belül számos kerületet ismer el. ') Vater 329. 1.
