de Maistre József: A pápáról - 30. évfolyam (Pest, Kocsi Sándor Ny., 1867)
Első könyv. A pápáról, a kath. egyház iránti viszonyában fejezet
78 így Konstantinápoly papsága is testületileg folyamodott István pápához 886-ban, ünnepélyesen elismervén ennek fenha- tóságát, és Leo császárral egyesülten arra kérvén, ismerné el István pátriárkának, a császár fivérének, szakadár által történt fölszenteltetését 1). r így Román császár, ki Theophilakt fiát 16 éves korában tette pátriárkává, 993-ban XII. János pápához folyamodott a szükséges fölmentvények megnyeréséért; egyúttal arra kérvén öt: adományozná a pátriárkának, vagyis inkább a konstantinápolyi egyháznak egyszer mindenkorra a pallium o t, úgy, hogy ne kelljen többé minden egyes pátriárkának azt maga számára kérnie *). csakugyan eredetileg a görög patriarkátus tartománya volt ; azonban az történt vele, mi minden nem katholika egyházzal meg fog történni ; mely pusztán a körülmények erejénél fogva utoljára mindig csak a világi fejedelemtől fog függni. Sokat beszélnek az anglikán fenhatóságról, és mégis semmi különös értelme sincs Angolországban ; mert az elszakadt egyházak közöl egyetlen-egy is alig volna felhozható, mely nem volna a polgári hatalom korlátlan uralma alatt. Nem láttuk maguk a kath. egyházak között a francia egyházat a fensöbb elöljáróságtól lealázva , lebilincselve, és leigázva , azon igazságos mértékben és arányban , a melyben a pápai hatalom alul hotorúl fölszabadíttatá magát ? Nincs tehát Görögországon kivül többé görög egyház ; és az orosz ép oly kevésbé görög, mint kopt vagy örmény. Egyedül áll a keresztény világban, nem kevésbé idegenkedve a pápától, kit nem ismer el , mint az elszakadt görög pátriárkától, kit esztelennek tartanának , ha bármily rendeletet bátorkodnék Sz.-Péter- várra küldeni. Az oroszokra nézve a vallási egyenjogúságnak még csak árnyéka is eltűnt----------pátriárkáikkal ; ezen tökéletesen elszigetelt nagy nép egyházának nincs is már többé szellemi feje, melynek az egyháztörténelemben neve volna. A mi a sz. zsinatot illeti, minden egyes tagja iránt kíilön-külön lehető legnagyobb tiszteletet kell tanúsítanunk ; hanem, ha őket testületileg tekintjük, csak nemzeti-gyűlést látunk teljessé téve, a fejedelem képviselőjének jelenléte által, ki ezen egyházi bizottmány fölött ugyanazon fenhatóságot gyakorolja, melyet az uralkodó gyakorol az egyház fölött általában. 1 ) MAIMBOURG, hist, du schisme des Grecs. Tom. I. liv. I. animo 859. A pápa mondja levelében : minthogy neki hatalma s joga van a zsinatok- és pápai elődeinek határozatai alul igazságos okoknál fogva fölmenteni, stb. (Joh. epist. CXCIX. CC. et CCII. tom. IX. cone edit. Par.) *) Ugyanott, liv. II. an. 1054.
