de Maistre József: A pápáról - 30. évfolyam (Pest, Kocsi Sándor Ny., 1867)

Első könyv. A pápáról, a kath. egyház iránti viszonyában fejezet

57

Szalezi sz. Ferenc, és Bellarmin volt az, ki oly ritka éleselmű- séggel monda, melyet annál jobban fognak csodálni, minél okosabbak lesznek az emberek : Tudjátok-emiről van szó, midőnapápáról beszélnek? Akereszténységről van szó.1)

A tridenti zsinaton a titkos házasságok ügye már nagy szótöbbséggel eldöntetvén, a pápai követek egyike, miután társai már beleegyeztek, mégis igy szólt az egybegyült atyákhoz : „Én is, mint a szent szék követe, beleegyezésemet adom a határozathoz, ha azt szent atyánk megadja.“* *)

Szalezi szent Ferenc zárja be e fejezetet. Benne szülemlett meg a szellemdús eszme, a különféle cimeket egybegyüjteni, melyekkel az egyház ős kora a pápát és székét megtisztelte. A jegyzék vonzó, és a jó lelkekre nem hibázhatja el a kellő benyomást.

Szerénte tehát a pápának nevei ezek valónak :

A kath. egyház legszentebb püspöke. Concile de Soissons, de 300 Evêques.

Legszentebb és legboldogabb pátriárka. Ibid. tom. VII. concil.

Legszerencsésebb úr. S. August. Epist. 95.

Általános pátriárka. S. Leon P. Epist. 62.

A világegyház feje. I n n o c. ad. P. P. Concil. milevit.

A legmagasb apostoli polcra előléptetett püspök. S. C y p- r i e n, Epist. III., XII.

Az atyák atyja. Concile de Chalcéd. sess. III.

A püspökök fejedelmi főpapja. Concile de Chalc. in praef.

Fő fejedelmi áldozár. Concile de Chalc. sess. XVI.

A papok fejedelme. Etienne, Evêque de Chartage.

Isten házának főnöke, és az Úr szőllőjének felügyelője. Concile de Chartage, Epist. ad Damasum.

’) Bellarmin, de Summo Pontif, in praef.

*) Ego pariter legatus sedis apostolicus adprobo decretum — si S. D. N. adprobetur. (Pallav. hist, cocil. Trident, lib. XXXII., cap. IV. et IX. ; lib. XXIII. cap. IX. — Zaccariu, Anti. Febronius yindcentur, in 8. ; tom. II., dissert. IV., cap. VIII, p. 187. et 188.)