de Maistre József: A pápáról - 30. évfolyam (Pest, Kocsi Sándor Ny., 1867)
Első könyv. A pápáról, a kath. egyház iránti viszonyában fejezet
53 tesen és világosan határ óztam meg mindazt, mi hitdolog a megtestesülés titka körül3) És Dioskurnak, alexandriai pátriárkának a sz. szék által előlegesen elitélve lévén, nem engedék meg a követek, hogy a püspökök sorában foglalva helyet, várja he a zsinat Ítéletét, kinyilatkoztatván a császár biztosainak, hogyha D i o s k u r nem távozik el a gyűlésből, ők mennek el2). Azon hat száz püspök közöl, kik előtt e levelet fölolvasták, egy hang sem mondott ellent ; és ugyané zsinatban hallatszott először ama felkiáltás, mely azóta az egész egyházban általánossá lön : Péter szólott Leo szája által, Péter mindig él székén. És ugyanazon zsinatban mondá Lucentius a pápa követe : A szent szék tekintélye nélkül mertek zsinatot tartani, holott ez soha sem történt és nincs is megengedve.3) Ez annak ismétlése mit Celestin pápa kevéssel az ephesusi egyetemes zsinatra menő követeinek mondott : Ha a vélemények megoszlottak, emlékezzetek meg róla: ti azért vagytok ott, hogy Ítéletet hozzatok, nem pedig hogy vitatkozzatok.4) Mindenki tudja, hogy a pápa maga hívta össze a chalcedoni zsinatot az ötödik század közepén ; és mégis a XXVIII. kánont, minthogy a konstantinápolyi patriárkális széket másodiknak nyi- latkoztatá, sz. Leo elveté. Hiába nyújtották be Marcion császár, * 2 3 3) Unde fratres charissimi, rejecta penitus audacia disputandi contra fidem divinitus inspiratam vana errantium infidelitas conquiscet, nec liceat defendi, quod non licet credi etc. 2) Si ergo praecipit vestra magnificentia, aut ille egrediatur, aut nos eximus. Sacr. Cone, tom IV. 3) Fleury, hist. eccl. liv. XXYIII. n. 11.— Fleury, darabonként dolgozván, megfeledkezett ezen és más egészen hason szövegről (Liv. XII, n. 10.) és merészen mondja müvében, IV-e Sise, sur 1’ hist, ecclés. n. 11. : T i, k i k e történetet olvastátok, semmi hasonlót sem találtatok benne. Marchetti tr. bátorkodott ó't önnönmaga ellen idézni. (Critica, etc. tom I, art. §. 1. p. 20 et 21.) 4) Ad disputationem si ventum fuerit, vos de eorum sententiis diiudi- care debetis non subire certamen. (Lásd : les actes du cone.)
