de Maistre József: A pápáról - 30. évfolyam (Pest, Kocsi Sándor Ny., 1867)
Első könyv. A pápáról, a kath. egyház iránti viszonyában fejezet
46 Kétségkívül megtörténhetik, hogy azok bizonyos körülményeknél fogva szükségesekké lesznek; s én legkevésbé sem vonom kétségbe, hogy például a tridenti zsinat oly dolgokat vitt véghez, melyek csakis általa létesülhettek. De a pápa csal- hatlansága épen akkor nyilvánul leginkább, midőn arról van szó, vájjon elkerülhetlen-e a zsinat; s a világi hatalom nem tehet jobbat, mintha ez ügyben magát reá bizza. A franciák talán nem is tudják, hogy a pápáról s a zsinatokról lehető leghelyesebben két francia hittudós szólott néhány sorból álló értelemdús és elmés két helyen. E két hely, Olaszországban a törvényes egyeduralom bölcs védelmezői előtt igen is ismeretes és becses. Először is halljuk a XVI-ik század nagy bajnokát, Mornay hires legyőzőjét. „A csalhatlanság, melyet Kelemen pápánál, mint az egyház legfelső itélőszékénél feltételeznek, nem annyit tesz, hogy Isten leikétől segittetve minden kérdés eldöntésére neki kellő világossága van ; de csalhatlansága abban áll, hogy minden kérdés fölött, melynek eldöntésére elég világosság által érzi magát segittetve, Ítéletet mond : a többit pedig, minek megítélésére nem érzi magát kellőkép segittetve, a zsinatra bizza. ')“ Ez világosan az országgyűlés elmélete, melyre minden jó lélek az igazság erejénél fogva mindig vissza fog vezettetni. A közönséges kérdéseket, melyekre nézve a király elég világosságtól érzi magát segittetve, ő maga dönti el; a többit pedig, melyekre nézve elégséges segélyt nem érez, az elnöklete alatt levő országgyűlésre bizza. De azért mindig fejedelem marad. A másik francia hittudós Thomassin, ki tudományos értekezése egyikében igy fejezi ki magát : „Ke vitázzunk többé a fölött, vájjon az egyetemes zsinat a pápa fölött, vagy alatt van-e; elégedjünk meg azzal, hogy a *) Peronnia, article infaillibilité, Orsi bibornok által idézve. De rom. Pont. auctor, lib. 1., cap. XV. art. III. Romae 1772., in — 4, p. 100.
