de Maistre József: A pápáról - 30. évfolyam (Pest, Kocsi Sándor Ny., 1867)
Első könyv. A pápáról, a kath. egyház iránti viszonyában fejezet
42 Ugyanez áll a zsinatokról is, melyek fölötte hasznosak lehetnek. y őt el kell ismernünk, hogy az egyetemes zsinatok, mint azt a tridentinél tapasztaltuk, oly dolgokat képesek véghezvinni, melyek a pápának, nem jogát, de erejét túlhaladták volna. Tegyük hozzá, hogy e szent gyülekezeteknek természeti joguk volna, ha nem rendelkeznének egyházi joggal ; mert kivált elméletileg — misem természetesebb, mint hogy minden emberi társaság egybegyiiljön, úgy a mint egybegyülhot, t. i. egy főnök elnöklete alatt levő képviselői által, hogy törvényeket alkosson s őrködjék a község érdekei fölött. E pont fölött legkevésbé sem vitatkozom ; csak azt mondom, hogy változékony képviseleti testület — főkép ha esetleges és nem időszaki — a dolgok természeténél fogva mindenütt s mindig alkalmatlan a kormányzásra ; sőt ülés-szaka alatt is léteiét s törvényességét csupán csak fejétől nyeri. Tegyük fel Angliában e politikai szakadást, melyet épen Franciaországban föltételeztem. Oszszuk meg a parlamentet : melyik lesz akkor a valódi parlament ? Az mely a királylyal tart. Ha a király személye kétséges volna, úgy nem léteznék többé parlament, hanem csak gyülekezetek volnának, melyek a királyt keresnék ; s ha nem tudnának megegyezni, háború s anarchia támadna. Vegyünk föl szerencsésebb esetet, legyen csak egy gyülekezet; ez mindaddig nem lesz parlament, mig a királyt nem találja föl ; de jogosan fog gyakorolni minden szükséges hatalmat, hogy e nagy célhoz eljuthasson, mert e hatalom szükséges s ennélfogva természetjogon alapszik. Minthogy nemzet valósággal nem gyűlhet egybe, képviselői által kell működnie; a fejetlenség minden korában bizonyos számú emberek fogják mindig a hatalmat magukhoz ragadni, hogy némi rendet létesítsenek ; s ha e gyülekezet — megtartva régi nevét s alakját — a nemzetnek legalább hallgatással nyilvánított jóváhagyásával találkoznék : úgy mindazon jogszerűséggel dicsekedhetnék, melyet a szerencsétlen körülmények csak nyújthatnak. Ha a monarchia nem örökösödés, hanem választás utján nyerné fejedelmeit, s ha több, külön párt által választott versenytárs lépne föl : akkor a gyűlés dolga volna, vagy kijelölni a valódi fejedelmet, ha a versenytársak valamelyikének részén vi
