de Maistre József: A pápáról - 30. évfolyam (Pest, Kocsi Sándor Ny., 1867)
Első könyv. A pápáról, a kath. egyház iránti viszonyában fejezet
— 40 bon az egyház elfogadása már szükségtelen s az egyszer kihirdetett határozmány visszavonhatlan volna. Láttuk, hogy a szavazók száma egész nyolcvanra szállt alá ; de minthogy nincs szabály, sem szokás, mely e számnak határt szabna, hatalmamban áll azt azon korlátig kisebbiteni, melyet már nem is ismerek. S melyik eszes emberrel fogják azt elhitetni, hogy ily gyülekezetnek jogában áll a pápát s az egyházat vezényelni ? De ezzel még nem mondtunk el mindent ; ha az egyház valamely sürgős ügyében, egyszerre több uralkodót ugyanazon buzgalom szállná meg, mely hajdan Zsigmond császárt lelkesité, s mindegyikük zsinatot hívna egybe : hol lenne akkor az egyetemes zsinat és a csalhatlanság ? A politika uj analógiákat fog nekünk szolgáltatni. IV. FEJEZET. A világi hatalom köréből vett hasonlóságok. Tegyük fel, hogy interregnum ideje alatt, midőn Francia- ország királya távol van, vagy kétséges, — az ország rendei véleményükben s csakhamar tettleg is megoszlanak, úgy, hogy például : egy országgyűlés volna Párisban, másik Lyonban, vagy máshol : hol volna ekkor Franciaország? E kérdés azonos a fönebbivel : hol volna az egyház? Es itt úgy mint amott nem találunk választ, miglen a pápa, vagy a király megjelenve a gyűlésen, azt nem mondja : Itt vagyon! Vegyétek el a méhrajnak királynéját; s méh annyi lesz, a hányat akartok, de méhköpü soha sem. Hogy a jelenkori értelemcsavarók a nemzeti gyűléstől vett ezen oly annyira elutasithatlan, világos és döntő hasonlat elöl kitérhessenek, azon kifogást tevék, hogy a zsinatok s országgyűlések közt épen semmi hasonlat sincs, minthogy emezeknek csak képviseleti joguk van. Mily álfogás ! Mily csálárdság ! ■%.
