de Maistre József: A pápáról - 30. évfolyam (Pest, Kocsi Sándor Ny., 1867)
Negyedik könyv. A pápa viszonya az ugynevezett szakadár egyházakhoz fejezet
342 meg rajta. Különösen a nyílt bálványozásnak bélyegzett képek tisztelete elveszti minden mérgét, ha oly tulságig menne is, hogy az egész vallás majdnem ebből állana. Az orosz elszakadt a szent széktől : s ez elég a protestánsnak, ki többé nem lát benne egyebet, mint testvért, mint protestánst ; minden hitcikk elenyészik, kivéve Róma gyűlöletét. E gyűlölet az elszakadt egyháznak egyetlen, de általános kapcsa. A csak két, vagy három év előtt meghalt Tweri érsek 1805-ben latin történelmi müvet bocsátott közre a kereszténység négy első századáról, és e könyvben — melyet már a papi nőtlenség tárgyalásánál idéztem — kereken kimondja, hogy az orosz papság nagy része kálvinista.1) E szöveg már csakugyan nem kétértelmű. A papság ugyanis egyházi neveltetése egész folyama alatt csak protestáns könyveket olvas, mert a hitcikkek szoros rokonsága dacára bizonyos ellenszenv távol tartja öt a katholikus könyvektől. Különösen pedig Bingham az ő orákuluma, s a dolog már annyira ment, hogy a fönn nevezett egyházfő egész komolyan hivatkozik B i n g h a m r a annak bebizonyítása végett, hogy az orosz egyház nem tanít mást, mint az apostolok tiszta hitét.*) Valóban igen rendkívüli s Európa egyéb részeiben igen szokatlan tünemény, hogy orosz püspök, saját egyháza teljes igazhitüségének bebizonyítására protestáns tudorra hivatkozzék. S ö maga is, miután sziuleg legyalázta volna e ragaszkodást a kálvinismushoz, nem késik Kálvint nagy embernek3) nevezni, mely kifejezés bizonyára annál idegenszerübb püspök ') Vagy szóról szóra igy hangzik : Az orosz papság nagy része kodveli s egekig magasztalja a kálvinista rendszert. Haee sane est disciplina illa (Calvini) quam plurimi de nostris (sie) tantopere laudant, deamantque (Methodi tweri érsek, Liber historicus de rebus iu primitiva Eccla ebr. etc. in 4-to Mosquae 1805. typis sauctissimae synodi Cap. VI sect 1. §. 79. p.l68.) A ki csak kissé jobban szemügyre veszi a dolgot, lehetetlen kételkednie, hogy e szavak alatt : plurimi de nostris ezen egyház minden latinul, vagy franciául tudó papját kell érteni, hacsak szivvel - lélekkel épen ellenkező irányt nem követ, mi nem épen hallatlan az ily^éle tudósoknál. J) Methodius u. o. sect. 1. pag. 206. n. 2. 3) Magnum virum, u. o. 168. 1.
