de Maistre József: A pápáról - 30. évfolyam (Pest, Kocsi Sándor Ny., 1867)
Harmadik könyv. A pápa, vonatkozással a polgáriasodásra s a népek boldogságára fejezet
332 inkább nyilvánult. A görög hitszakadás vallási ellenszenvet csöpögetett belőjök Róma ellen, és ez mindig föntartotta magát, még saját érdekék ellen is.“ ') E szakasz találóan igaz. Ha a pápáknak ugyanazon tekin- télyök van a keleti birodalom, — mint a nyugati fölött, nemcsak a szaracénokat űzik vala el, hanem a törököket is. Az a sok baj, mit e népek okoztak nekünk mind nem ért volna bennünket. A Mohamedek, Szolimánok, Amurátok stb. ismeretlen nevek volnának előttünk. Franciák ! kik hiú álokoskodások által engedtétek magatokat tévútra vezettetni, ti uralkodnátok Konstantinápolyban és a s z. városban. A jeruzsálemi törvénykönyv, mely jelenleg már csak történelmi emlék, életben volna ott, hol megiratott ; Palaestinában franciául beszélnének. A tudományok, a művészetek, a polgárisodás tennék dicsőkké Ázsia e hires vidékeit, melyek egykor a föld paradicsoma voltak, jelenleg nép- telenek, és ki vannak téve a tudatlanságnak, az önkénynek, a dögvésznek, a baromiság minden nemének. Ha ez országok vak dölyfe nem állt volna folyton ellen, a pápáknak, és ha ezek uralmat gyakorolhatnak vala Byzanc hitvány császárai fölött, vagy legalább a tisztelet korlátái között tarthatják vala őket, akkor megmentették volna Ázsiát, valamint megmentették Európát, mely nekik köszön mindent, noha erről meglátszik feledkezni. Európát, miután sokáig dúlták vala éjszak barbárai, még nagyobb bajok fenyegették. A rettentő szaracénok szétáradtak rajta, és legszebb tartományait már megtámadták, elfoglalták, vagy eldarabolták. Syriának, Egyptómnak, Tunisnak Numidiának urai, Ázsiában és Afrikában tett hódításaikhoz hozzácsatolták Görögország tetemes részét, Spanyolországot, Szardíniát, Korsikát, Apuliát, Kalabriát és részben Szicíliát. Ostromolták Rómát és külvárosait felégették. Végre Franciaországot rohanták meg, és a VII. század óta vége lett volna Európának, azaz a kereszténységnek, a tudományoknak és a polgárisodás- nak, ha Martell Káról lángszelleme gátot nem vet ez árnak. Az uj ellenség miben sem vala hasonó a többihez : éjszak nemes *) Lettres sur 1’ histoire, tom. II, lettre XLV.
