de Maistre József: A pápáról - 30. évfolyam (Pest, Kocsi Sándor Ny., 1867)
Harmadik könyv. A pápa, vonatkozással a polgáriasodásra s a népek boldogságára fejezet
326 ■ — vétkei a nép vétkei *). Teljes hitelt adtam neki, a nélkül , hogy azt elolvastam volna ; maga a cim többet ér nehány könyvnél. Jones lovag, Európa és Ázsia uralkodóit összehasonlítva azt jegyzi meg, hogy „a szerencsétlen[ázsiai kormányok természete fejti meg a különséget, mely által a mieinktől a családok tartamát tekintve elütnek“ 2). Kétségkívül, de hozzá kell tenni, hogy az egély az, mely e különséget szüli a kormányokra nézve. A muhamedanismus csak tiz, tizenkét évet enged az uralkodóknak : „Mért az emberek bűnei sokasítják a fejedelmeket,“ és minden pogány országban okvetlenül sokkal több bűnnek és sokkal kevesebb erénynek kell lennie, mint nálunk, bármily nagy legyen is az erkölcsi lazultság; minthogy dacára ennek, az igazságot nekünk folyton hirdetik, és minthogy mi azon dolgok tudatában vagyunk, melyeket nekünk mondanak. Az uralkodási idők tartama tehát a keresztény országokban huszonöt évre emelkedhetik. Franciaországban az átlagos uralkodási idő, három századon át számítva, huszonöt évnyi. Dániában, Portugálban, Piemontban hasonlag huszonöt évre terjed. Spanyolországban huszonkét év; van ugyan, mint látjuk, a különböző keresztény kormányok között különség; azonban az összes keresztény uralkodási idő hosszabb, mint az ö s z- s z e s nem keresztény hajdani és mostani uralkodási idő. Az uralkodási idő tartamára nézve fontos vizsgálódásra szálgáltathatnának alkalmat talán még a protestáns uralmak is, ha előbb azokat önmagukkal, tekintve reformatio előtti állapotukat, azután más kormányokkal hasonlítanók össze, melyek nem változtatták meg hitöket. Angolországban az uralkodási idő, mely a reformatio előtt huszonhárom évre emelkedett, e korszak óta nem haladja meg *) Sins of governement, sins of the nations. (A discourse intended for the late fast, London , Chronicle. 1793, n. 5747.) Úgy látszik, hogy e címet és e tárgyat csak müveit és világos ész találhatta fel. 2) Sir Wm. Jones’s Works, tom. V. p. 554. (Ázsia leírásának előszavában).
