de Maistre József: A pápáról - 30. évfolyam (Pest, Kocsi Sándor Ny., 1867)
Harmadik könyv. A pápa, vonatkozással a polgáriasodásra s a népek boldogságára fejezet
313 A legkisebb kétség sem marad tehát fönn a papi nőtlenség fönségéről s azon érvek hiábavalóságáról, melyekkel azt politikailag megtámadni akarták. Azonban a kérdést még más, egészen uj szempontból is tekinthetjük, és oly érv által oldhatjuk meg, mely talán annál találóbb lesz, mivel az észt azon oldalról támadja meg, melyhez a meggyőződés legkönnyebben férhet. Ha minden házasság középszámításban három gyermeket ad az államnak, a népesedés még akkor nem mozdítatik elő, minthogy kettő az apa és anya helyettesítésére szükséges, s a született gyermekek felemásodik évök előtt hal el. Ha a megma- radtakból levonjuk még azokat, kik férfi koruk előtt halnak meg kitűnik, hogy a maradék jelentéktelen. Négy gyermek szükséges tehát, hogy a népesség szaporodjék, és ez a jólét állapota. Nem kell azonban szem elől tévesztenünk, hogy nincs oly valódi pap, kinek bölcs és hatalmas befolyása talán száz alattvalót is ne adott volna az államnak ; mert tevékenysége, melyet e po ntban kifejt, szakadatlan, és hatalma megmérhetlen ; úgy hogy, semmi sem oly termékeny, mint a pap terméketlensége ; a népesség, nem a csőcselék, nyomorult s az államra is veszélyes, hanem az egészséges, jólétnek örvendő s haszonvehető népesség kiapadhatlan forrása a nőtlenség megtartóztatásában s s a házasság tisztaságában rejlik. A szeretet egyesít; az erény népesít. — Nem Plató mondá-e : Tegyük a házasságokat az államra nézve a lehető legelőnyösebbekké, és gondoljuk meg, hogy a legszentebbek egyszersmind legelőnyösebbek. ') íme, a mi régen csak szép álom vala, napjainkban közönséges állapottá lön mindazon emberi társaságban, mely az isteni törvényt teljes gondoltam, hogy ennek értelmezését és pedig régi előítéletek erejében kell keresnünk, melyek nem engedik meg, hogy ifjúságunk hitágazataira térjünk vissza és mint Horác mondja : tanuljunk pirulni hatvan éves korunkban a fölött, mit tizenöt éves korunkban hivénk. Azonban csakhamar sokkal kielégítőbb ötletem támadt : a két kitűnő szellem ugyanis látván miszerént a következmény világos éskikerülhetlen, megelégedtek az elv felállításával, hogy kikerüljék mindazon súrlódást azon előítéletekkel, melyekkel magukat környezve láták. ’) Plat, de Eep. lib. V. Opp. tom. VII. edit. Bipont p. 22. Ezen szép, tisztán elméleti hely után, olvassuk a gyakorlat végett Martial eprigrammá- ját : Uxor vadé foras ete. etc. Epigr. XI. 104.
