de Maistre József: A pápáról - 30. évfolyam (Pest, Kocsi Sándor Ny., 1867)
Harmadik könyv. A pápa, vonatkozással a polgáriasodásra s a népek boldogságára fejezet
307 akarja magát bemutatni, nem lépheti át a küszöböt, ha nőtlen. Gyanakodó eszélyesség ez, mely mindenki irányában bizalmatlan, kinek vágyai nem irányozvák egy meghatározott s törvényes tárgyra. Azt mondhatnák, hogy nem bizik ellentállásban, annyira fél a támadástól. Egyedül a pap kerülhette ki e gyanakvó gyengédséget : ö azon címnél fogva lépett az angol házakba, mely más férfiakat kizárt volna. A három százados ellenséges közvélemény sem rázhatta le a vallásos nőtlenség szentségében való hitet. A bizalmatlanság eltűnt a papi jelleg előtt, és az oly angol, ki talán előítéleteinél fogva az egyházi nőtlenség ellen gyakran beszélt vagy irt, félelem nélkül nézte, mint hallgatja neje vagy leánya a katholikus pap tanítását; annyira csal- hatlan a lelkiismeret, oly keveset törődik azzal, mit az elme magának képzel, vagy a száj mond ! Maguk a nők is, kik ily szüzességet fogadtak, hasonló dicsőségben részesültek. Mennyit szónokolt az álbölcsészet az erőszakos fogadalmak és a z á r d á k áldozatai elle n. ’) És midőn a bolondok valamely gyülekezete, kik mindent megtettek, mit tehettek, hogy gazemberek legyenek,*) amaz istentelen tréfára vetemedett, '_) Ez őrült szónoklatok, mint tudjuk La Horpe Melániájában találtatnak egybe gyűjtve s úgy szólván ossz ehal ni ózva. Hiába kérte siirgetöleg a szerző, miután visszatért az igazsághoz, bogy müve a játéksorozatból töröltessék ki ; azt kereken megtagadták, és a gyengédség e hiánya nagyobb mérvben árt a francia nemzetnek, mint sem hinné. Ez mit sem tesz, mondja majd. Ez sokat tesz. E példa összefügg Voltaire nj kiadásával, Zambei rézmetszeteivel,Saci képes bibliájában d’Arc Janka stereotyp kiadásával, melyet minduntalan hirdetnek a könyv-lajstromokban a Discours sur 1’ Histoire universelle, és Bossuet Oraisons funébres-jei mellett stb. stb. f J Burke gyengéd kifejezései Bedfort herceghez irt hires levelében, hol az a 1 k o t m á n y o z ó gyűlésről beszél, melyről legalább mindenki joggal elmondhatja az irodalom körül némi érdemeket szerzett francia költő paródiájával : ..........A fenyegető Történet ez irá sírjára '• szervező ; Kegyetlen emlékét, hogy meggyalázza, E nagy névben örök szégyent hagy neki hátra. [Esmérard] (Navigation, ch. VI.) 20*
